
Tízezrek vonultak Hongkongban az Egyesült Államok konzulátusához, hogy felszólítsák az amerikai kongresszust annak a javaslatnak az elfogadására, amely támogatást biztosíthatna a város demokratikus fejlődésében, valamint az emberi jogok védelmében – írja internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap.
2019. szeptember 08., 16:382019. szeptember 08., 16:38
2019. szeptember 08., 16:392019. szeptember 08., 16:39
A hongkongi emberi jogokról és demokráciáról szóló javaslat elfogadása esetén Washingtonnak lehetősége lenne vízumtilalmat és számláik befagyasztását alkalmazni olyan hongkongiakkal szemben, akiket az emberi jogok megsértése miatt bűnösnek találtak. Az amerikai kormány továbbá köteles lenne minden évben felülvizsgálni Hongkong politikai autonómiájának helyzetét, és megállapítani, hogy az 1992-ben az Egyesült Államok és Hongkong között létrejött egyezménynek megfelelően a város megőrizheti-e különleges kereskedelmi státusát.
A demonstrálók több helyen úttorlaszokat állítottak fel, ablakokat törtek be, tüzet gyújtottak és rongáltak, mire a rendőrök könnygázt vetettek be. A helyi közlekedést biztosító metróállomásokat lezárták.
Az amerikai kongresszus előbb bizottsági szinten vitatja majd meg a javaslatot, amelytől a demonstrálók azt remélik, hogy befolyással lehet Peking Hongkonggal kapcsolatos stratégiájára, hiszen a különleges kereskedelmi státus elvesztése a kínai befektetésekre is hatással lenne. Peking a hongkongi tiltakozások kapcsán rendszeresen vádolja az Egyesült Államokat, illetve más, nyugati hatalmakat – köztük az Egyesült Királyságot – azzal, hogy a háttérből szítják a kedélyeket a városban, és ezzel beavatkoznak Hongkong, valamint Kína belügyeibe.
A 14 hete tartó hongkongi tömegtüntetéseket egy törvénytervezet váltotta ki, amelynek értelmében bűnügyi eljárás esetén a gyanúsítottakat kiadhatták volna Kínának. A kiadatási törvény módosítását célzó tervezetet Carrie Lam hongkongi kormányzó szerdán ugyan visszavonta, de a tiltakozók kedélyeit ezzel nem tudta lecsillapítani. A demonstrálók további négy követelés teljesítését kívánják elérni: a kormányzó lemondását, a rendőrségi akciók független kivizsgálását, az őrizetbe vett tüntetők ellen lázadás címén korábban emelt vádak visszavonását, valamint politikai reformot és demokratikus választásokat akarnak.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
szóljon hozzá!