
Fotó: NATO.int
A NATO ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és teljes mértékben részese az ukrajnai konfliktusnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak Moszkvában, az észak-atlanti szövetség washingtoni jubileumi csúcstalálkozóját kommentálva.
2024. július 11., 19:412024. július 11., 19:41
2024. július 11., 19:452024. július 11., 19:45
„Egy nagyon erős államszövetséggel van dolgunk, amely ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és ezt nem is titkolja” – mondta. „A NATO de facto teljes mértékben részese az Ukrajna körüli konfliktusnak. Ezt meg kell állapítani, és adott esetben itt az ideje, hogy mindezt a folyamatot a nevén nevezzük” – tette hozzá. A NATO-csúcson elfogadott dokumentumokra hivatkozva Peszkov azt mondta, hogy a nyugati országok nem a párbeszéd hívei, és maga a szövetség a konfrontáció, nem pedig a biztonság eszköze. Mint mondta, Oroszország mindig is kész volt az európai biztonságról szóló tárgyalásokra, de nem hajlandó az általános kontextusból kiragadott különálló elemek megvitatására.
„Az észak-atlanti szövetség ismét erősen kidomborított módon erősítette meg a lényegét. Ez egy olyan szövetség, amelyet a konfrontáció korában hoztak létre, a konfrontáció fenntartása érdekében. A szövetség teljesíti a funkcióit. Feszültséget szít az európai kontinensen” – fogalmazott Peszkov. Elmondta: Oroszország látja, ahogy a NATO folytatja infrastruktúrájának közelítését a határai felé, és a szövetség fő célja, hogy stratégiai vereséget mérjen rá, ami hatékony válaszintézkedéseket követel meg Moszkva részéről. „Látjuk, hogy vannak (Nyugaton) olyan vezetők, akik józanabb, előremutatóbb nézeteket vallanak. Látjuk, hogy milyen nyomásnak vannak kitéve” – mondta a Kreml szóvivője, példaként említve meg az európai vezetők Orbán Viktor miniszterelnök közvetítő fellépésével kapcsolatos nyilatkozatait.
„Nem elég, hogy teljességgel eltagadják a jogköreit, de általában véve megkérdőjelezik ezen utazásainak legitimitását, és szinte már-már arra készülnek, hogy semmissé nyilvánítsák Magyarország jelenlegi elnökségét az EU Tanácsában” – hangoztatta Peszkov Orbán Viktor Kijevet, Moszkvát és Pekinget érintő békemissziójáról szólva. „Látjuk, hogy micsoda nyomásgyakorlás történik, ezért természetesen a józan hangoknak nagyon nehéz áttörniük a konfrontatív érzelmek ilyen koncentrációján” – tette hozzá.
A Bloomberg hírügynökségnek azzal a közlésével kapcsolatban, hogy Szaúd-Arábia adhat otthont egy újabb rendezési csúcsnak, amelyen Oroszország és Ukrajnai is részt venne, Peszkov megjegyezte: egyelőre nem világos, hogy mi lenne egy ilyen eszmecsere tartalma. Emlékeztetett arra, hogy Kijevvel szemben Moszkva mindig nyitott volt a párbeszédre.
„Erre a kérdésre egyáltalán nem adnék választ, mert nem tudjuk, miről van szó”. Hozzáfűzte, hogy a Bloomberg sohasem jelezte közvetítő szándékát, és többször is közölt olyan információt, amely nem felel meg a valóságnak.
Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek csütörtökön egyértelműen kijelentette, hogy Oroszország nem vesz részt az orosz-ukrán konfliktus rendezéséről szóló következő „csúcstalálkozón”, mivel nem fogad el ultimátumot. Ezzel arra utalt, hogy a szervezők továbbra is az úgynevezett Zelenszkij-formulát próbálják keresztülvinni. Peszkovhoz hasonlóan Galuzin is azt hangsúlyozta, hogy a helyszínnél sokkal fontosabb a tárgyalások tartalmának meghatározása, „amellyel kapcsolatban minden világos”.
Az orosz diplomata hangot adott véleményének, amely szerint nem valószínű, hogy az amerikai elnökválasztás után elvi változás következne be Washington Ukrajna-politikájában. „Ilyen körülmények között nem lehet elvárni, hogy Ukrajna készen álljon a tárgyalásokra” – nyilatkozott. Kifejezte Oroszország sajnálkozását amiatt, hogy Örményország részt vett a NATO-csúcson. Rámutatott, hogy Jereván továbbra is tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), ám ahelyett, hogy „konstruktív módon” tárgyalná meg aggodalmait a szövetségeseivel, „sajnos más utat választott” – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes. „Azzal, hogy Jereván ilyen ütemben mélyíti el az együttműködést azokkal, akiknek célja Oroszország stratégiai veresége, azt kockáztatja, hogy komolyan destabilizálja a dél-kaukázusi helyzetet, ami egyebek között saját biztonságának is árt” – nyilatkozott Galuzin.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese csütörtökön Telegram-csatornáján azt írta, Oroszországnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Ukrajna „visszafordíthatatlan útja a NATO felé” az ország és a szövetség eltűnésével végződjön.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Újraválasztották George Simiont, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) alelnökévé – közölte az AUR.
Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken megfosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Sas Rend címétől.
Egy amerikai tisztségviselő szerint Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff Svájcba utazik, miközben az Egyesült Államok és Irán azon dolgozik, hogy a békemegállapodásról szólü technikai tárgyalásokat újra pályára állítsák.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
szóljon hozzá!