2011. május 04., 12:102011. május 04., 12:10
A szerdán a Vesztyi hírportálon idézett nyilatkozat szerint az Egyesült Államok gyakorlati lépéseket tesz a globális rakétapajzs európai szegmenségnek kiépítésére, függetlenül a rakétavédelmi kérdéskörről folyó orosz-amerikai párbeszédtől, ezért „az orosz fél fel kívánja gyorsítani azt a folyamatot, amelynek keretében jogi garanciákat kap az Egyesült Államoktól, hogy a rakétavédelmi rendszerek európai telepítése nem irányul majd az orosz nukleáris erők ellen”.
Ellen Tauscher amerikai külügyi államtitkár bejelentette és Traian Băsescu román államfő megerősítette kedden, hogy Románia és az Egyesült Államok megállapodott ballisztikus rakéták elfogadására alkalmas elfogórakéták telepítéséről. A rakétákat az Olt megyei Deveseluban, egy – még a Szovjetunió által épített – légi támaszponton helyezik el és a tervek szerint 2015-ben állítják hadrendbe.
A Vedomosztyi című lap a hírrel kapcsolatban szerdán emlékeztetett rá, hogy a romániai rakétatelepítési tervek tavaly februárban váltak ismertté. A tervek szerint a támaszponton folyamatosan 200 amerikai katona tartózkodik majd, s létszámukat szükség esetén 500-ra növelik, de a támaszpont parancsnokságát román tisztek látják el. A tervek előirányozzák a konstancai repülőtér használatát is katonák és felszerelések Irakba és Afganisztánba, illetve Irakból Európába szállítására. A támaszpont infrastruktúrájának kiépítésére az Egyesült Államok 400 millió dollárt fordít – idézte a Vedomosztyi a román sajtót.
Ez lesz az Obama-kormány által kidolgozott rakétavédelmi rendszer kialakításában a második fő lépés. (Ezt a rendszert az 2009-ben a George W. Bush által tervezett harmadik rakétapajzs-terület - Lengyelország és Csehország - helyett alakítják ki.) Az első lépésben a Földközi-tengerre kifutott a Monterey rakétahordozó cirkáló. A harmadik fázisra 2018-ban kerül sor SM-3 Block IIA elhárító rakéták telepítésével - egy ilyen rendszer Lengyelországban lesz -, a negyedik fázisban pedig SM-3 Block IIB rakétákat telepítenek majd Európában, amelyek nemcsak közepes, hanem 5500 kilométeres hatótávolságú rakéták elfogására is alkalmasak – írta a Vedomosztyi.
Idézte Konsztantyin Koszcsovot, az állami duma külügyi bizottságának elnökét, aki arra figyelmeztetett: amennyiben a helyzet a mostanihoz hasonlóan alakul tovább, hogy ugyanis az elhárító rakétákat Oroszország nélkül, de hozzá közel lévő országokba telepíti az amerikai fél, akkor ez nem csekélyebb ellenkezést vált majd ki, mint a korábbi tervek. Egy katonai szakértő viszont úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a Romániában telepítendő rakéták aligha jelenthetnek fenyegetést Oroszország számára, hiszen a feladatuk a jelek szerint a majdani közepes hatótávolságú esetleges iráni rakéták elfogása lesz, de „ezek az eszközök minőségi és mennyiségi növelésük esetén már fenyegetést jelenthetnek Oroszország számára is”.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!