2011. május 04., 12:102011. május 04., 12:10
A szerdán a Vesztyi hírportálon idézett nyilatkozat szerint az Egyesült Államok gyakorlati lépéseket tesz a globális rakétapajzs európai szegmenségnek kiépítésére, függetlenül a rakétavédelmi kérdéskörről folyó orosz-amerikai párbeszédtől, ezért „az orosz fél fel kívánja gyorsítani azt a folyamatot, amelynek keretében jogi garanciákat kap az Egyesült Államoktól, hogy a rakétavédelmi rendszerek európai telepítése nem irányul majd az orosz nukleáris erők ellen”.
Ellen Tauscher amerikai külügyi államtitkár bejelentette és Traian Băsescu román államfő megerősítette kedden, hogy Románia és az Egyesült Államok megállapodott ballisztikus rakéták elfogadására alkalmas elfogórakéták telepítéséről. A rakétákat az Olt megyei Deveseluban, egy – még a Szovjetunió által épített – légi támaszponton helyezik el és a tervek szerint 2015-ben állítják hadrendbe.
A Vedomosztyi című lap a hírrel kapcsolatban szerdán emlékeztetett rá, hogy a romániai rakétatelepítési tervek tavaly februárban váltak ismertté. A tervek szerint a támaszponton folyamatosan 200 amerikai katona tartózkodik majd, s létszámukat szükség esetén 500-ra növelik, de a támaszpont parancsnokságát román tisztek látják el. A tervek előirányozzák a konstancai repülőtér használatát is katonák és felszerelések Irakba és Afganisztánba, illetve Irakból Európába szállítására. A támaszpont infrastruktúrájának kiépítésére az Egyesült Államok 400 millió dollárt fordít – idézte a Vedomosztyi a román sajtót.
Ez lesz az Obama-kormány által kidolgozott rakétavédelmi rendszer kialakításában a második fő lépés. (Ezt a rendszert az 2009-ben a George W. Bush által tervezett harmadik rakétapajzs-terület - Lengyelország és Csehország - helyett alakítják ki.) Az első lépésben a Földközi-tengerre kifutott a Monterey rakétahordozó cirkáló. A harmadik fázisra 2018-ban kerül sor SM-3 Block IIA elhárító rakéták telepítésével - egy ilyen rendszer Lengyelországban lesz -, a negyedik fázisban pedig SM-3 Block IIB rakétákat telepítenek majd Európában, amelyek nemcsak közepes, hanem 5500 kilométeres hatótávolságú rakéták elfogására is alkalmasak – írta a Vedomosztyi.
Idézte Konsztantyin Koszcsovot, az állami duma külügyi bizottságának elnökét, aki arra figyelmeztetett: amennyiben a helyzet a mostanihoz hasonlóan alakul tovább, hogy ugyanis az elhárító rakétákat Oroszország nélkül, de hozzá közel lévő országokba telepíti az amerikai fél, akkor ez nem csekélyebb ellenkezést vált majd ki, mint a korábbi tervek. Egy katonai szakértő viszont úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a Romániában telepítendő rakéták aligha jelenthetnek fenyegetést Oroszország számára, hiszen a feladatuk a jelek szerint a majdani közepes hatótávolságú esetleges iráni rakéták elfogása lesz, de „ezek az eszközök minőségi és mennyiségi növelésük esetén már fenyegetést jelenthetnek Oroszország számára is”.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
szóljon hozzá!