Fotó: Wikipédia
Katasztrofális károkat okozott és feltehetően már több hónapja teljes hozzáféréssel bírt a legnagyobb ukrán távközlési vállalat, a Kyivstar rendszerében egy orosz hackercsoport, amelynek december 12-én végrehajtott túlterheléses kibertámadása több napra leállította a mintegy 24 millió előfizetőt kiszolgáló cég szolgáltatásait – mondta Ilja Vityjuk, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) kiberbiztonsági osztályának vezetője.
2024. január 04., 15:562024. január 04., 15:56
Elmondta: az ukrajnai háború kezdete óta ez volt az egyik legsúlyosabb kibertámadás, amelyet az oroszok a pszichológiai hadviselés részeként és hírszerzés céljából indítottak, egyúttal az első olyan rendszerbehatolás, amely több ezer virtuális szerver és számítógép kiiktatásával „teljesen elpusztította” egy, a kiberbiztonságba egyébként jelentős összegeket fektető távközlési óriásvállalat „magját”.
„Ez a támadás nemcsak Ukrajna, hanem az egész nyugati világ számára közvetített fontos üzenet és figyelmeztetés arra, hogy senki sincs biztonságban” – fogalmazott.
Az SZBU vizsgálata megállapította, hogy az
Vityjuk szerint feltehetően novembertől a hackerek már teljes hozzáféréssel bírtak a rendszerhez, amely akár személyes adatokat ellopását, telefonok helyének meghatározását, üzenetek lehallgatását, esetleg Telegram-fiókok feltörését is lehetővé tette számukra.
Vityjuk beszámolt arról, hogy a decemberi kibertámadás után a szolgáltató napokon belül helyreállította rendszereit az SZBU segítségével, és visszaverte az újabb próbálkozásokat.
Közölte azt is, hogy
Az egységgel kapcsolatban álló egyik orosz hackercsoport mindenesetre magára vállalta az akciót – fűzte hozzá.
Megjegyezte: a tapasztalatok arra utalnak, hogy a távközlési szolgáltatók továbbra is az orosz hackerek célpontjai. Az SZBU tavaly több mint 4500 nagyobb kibertámadást hiúsított meg ukrán kormányzati szervek és kritikus infrastruktúrák ellen – mondta.
Lengyel nemzetbiztonsági vezető: Orosz provokáció lehetett a robotrepülőgép múlt heti behatolása
Orosz provokáció lehetett a robotrepülőgép múlt pénteki behatolása Lengyelország légterébe – jelentette ki Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke a TVN 24 kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva.
Siewierát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a múlt héten egy, a NATO által utólag orosz robotrepülőgépként azonosított légi eszköz repült be Ukrajna felől a lengyel légtérbe.
„A jelenlegi tudásunk annak megerősítéséhez elegendő, hogy a rakéta az orosz rendszerekből származott”, az eszköz látható volt a lengyel rádiólokátorokon, majd elhagyta Lengyelország területét – válaszolt Siewiera.
Arra a kérdésre, hogy az oroszok szándékosan irányították-e a rakétát Lengyelország fölé, Siewiera leszögezte: „nehezen feltételezhető, hogy a lengyel határtól 40 kilométeres távolságban történt behatolás véletlenszerű lett volna”, hiszen az ilyen röppálya „nagyon jelentős mértékben” sérti a légteret.
Hozzátette: nem zárhatja ki, és a szövetségesek sem zárják ki a szándékosság lehetőségét. Oroszország részéről „magas a tesztelés kockázata”, mivel Moszkvában tudják, hogy új lengyel kormány lépett hivatalba, és személycserék történtek a lengyel hadsereg élén is – magyarázta.
Ebben az összefüggésben a BBN főnöke a GPS rendszer megzavarására is utalt, amelyet az év végén Lengyelország egyes, stratégiai jelentőségű térségeiben észleltek.
A szankciók ellenére Oroszország továbbra is képes rakétagyártásra, és ezeket a fegyvereket beveti a jelenlegi intenzív ukrajnai légitámadásokban– állapította meg Siewiera.
A BBN vezetője utalt a közeledő oroszországi elnökválasztásra, valamint a fehéroroszországi helyhatósági és parlamenti választásokra is, és úgy ítélte meg, hogy Moszkva ebben az időszakban „jelképes győzelmekre” is törekedni fog, és ehhez a kevésbé korszerű berendezések alkatrészeiből előállított rakétákat is felhasználhatják.
„Ez óriási fenyegetést jelent számunkra, akkor is, ha nem provokációkra szánják őket, hiszen ezek a rendszerek pontatlanok lesznek” – emelte ki.
Hangsúlyozta azt is, hogy Európának „feltétlenül” háborús gazdaságra kell áttérnie, ahogyan ezt Oroszország teszi. Hozzátette: e témában Lengyelországban ugyanezen az állásponton van Andrzej Duda elnök és Donald Tusk kormánya is.
„Amennyiben Ukrajna akármilyen tekintetben elveszíti a háborút, az Oroszországi Föderáció erősebb lesz, mint 2022 előtt” – érvelt a BBN főnöke.
Úgy vélte: az Európai Unióban „furcsa szokás, hogy mindenki árusítani akar és gyártani, de fizetni senki nem akar érte”. Ezt a tendenciát meg kell fordítani – hangsúlyozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Csapást mért az orosz hadsereg az Isaccea és Orlivka közötti komphatárátkelő ukrán oldalán álló létesítményeire kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!