Fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Nem szeretem a bosszú politikáját címmel közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lap. A kormányfő a magyar-német viszonyról kiemelte, hogy „a negatívumok kizárólag a politikának köszönhetőek”, és az élet minden más területén kiválóak a kapcsolatok.
2019. március 03., 12:142019. március 03., 12:14
2019. március 03., 12:172019. március 03., 12:17
A törést szerinte a politikai kapcsolatokban egyedül a bevándorlás okozta, aláhúzva, hogy „mi ragaszkodunk a nemzetek önvédelemhez való jogához”, a németeknek viszont „más a filozófiájuk”. „Biztos rám is jut egy rész a felelősségből a magyar-német rossz politikai közérzetért” – mondta Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy ha a politikusok tehetnek erről, akkor ez rá is vonatkozik-e.
Közölte, a schengeni övezet belügyminisztereinek kellene egy erős testületet létrehozniuk, hogy az egész schengeni zónát érintő kérdéseket ott lehessen eldönteni úgy, ahogyan ezt szakemberek teszik, és nem úgy, mint a politikusok. Arra a felvetésre, hogy majdnem négy év telt el a migrációs válság csúcspontja óta, Orbán Viktor aláhúzta: „minden, amit 2015 óta megéltünk, még erősebb formában újra meg fog történni”, mert az arab világ népessége hamarosan meghaladja az EU-ét, „és akkor még nem beszéltem Fekete-Afrikáról, ahol ilyen sok embert aligha tudnak eltartani”. Kifejtette, Magyarország ebben a helyzetben „határország”, amely „teljes készültségben” él és tudja, kizárólag a török kormánytól függ, hogy az ott élő több millió menekült megindul-e Európa felé. „Németország viszont védettebb helyen fekszik, és ezért biztonságosabbnak érzi helyzetét. Ebből, és az eltérő történelmi tapasztalatunkból ered a különböző gondolkodásmódunk” – mondta a kormányfő.
A migrációval foglalkozó kormányzati kampányról az Európai Néppártban (EPP) megfogalmazott bírálatokkal kapcsolatban elmondta: az EPP „problémája abból fakad, hogy nagyra nőtt”, északi tagjai közelebb állnak Emmanuel Macron francia elnökhöz, mint a német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU), és „sajnos a migráció itt is kiélezte a különbségeket”. A kampány egyik fő alakjáról, Jean-Claude Junckerről elmondta: a luxemburgi EPP-s politikus megítélése Nyugaton és Keleten merőben különbözik: Nyugat-Európában az EPP azzal kampányol, hogy az új csúcsjelölt, Manfred Weber majd Juncker munkáját folytatni fogja. A kormányfő szerint azonban ez Közép-Európában „politikai öngyilkosság, mivel Juncker úrnak itt alig van tekintélye”. „Ha az EPP győzni szeretne Közép-Európában, azt kell mondania itt: Juncker úr a múlt, Weber úr a jövő” – mondta Orbán Viktor.
Mint mondta, Juncker „kedves ember”, akinek a „legidétlenebb és legostobább gesztusait” is megbocsátja az ember, és nincs köztük ellenszenv. Azonban „kísérlete” a Fidesz kizáratására „személyes illojalitás”, és „nem várhatja el senki, hogy az illojalitásra ne adjunk választ, még ha ez egy kedves ember illojalitása is”. Arra a felvetésre, hogy a plakát antiszemita vonásokat hordoz, Orbán Viktor elmondta, egy ilyen plakátról Magyarországon senkinek nem jut az eszébe az antiszemitizmus. Elmondta, a felvetés számára „egy német problémának tűnik”.
„Régebben létezett antiszemitizmus a keresztény jobboldalon Magyarországon is, de azt visszaszorítottuk, és ma új jellege van az antiszemitizmusnak: a zsidók és az Izrael ellen irányuló ellenségességet ma a migráció hozza be a társadalmainkba” – magyarázta a német lapnak a magyar miniszterelnök. Szerinte ezzel magyarázható, hogy Nyugat-Európában az antiszemitizmus nő, míg Közép-Európában csökken. „Európának nincsen koncepciója ez ellen, pedig kellene” – fejtette ki Orbán Viktor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!