Fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Nem szeretem a bosszú politikáját címmel közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lap. A kormányfő a magyar-német viszonyról kiemelte, hogy „a negatívumok kizárólag a politikának köszönhetőek”, és az élet minden más területén kiválóak a kapcsolatok.
2019. március 03., 12:142019. március 03., 12:14
2019. március 03., 12:172019. március 03., 12:17
A törést szerinte a politikai kapcsolatokban egyedül a bevándorlás okozta, aláhúzva, hogy „mi ragaszkodunk a nemzetek önvédelemhez való jogához”, a németeknek viszont „más a filozófiájuk”. „Biztos rám is jut egy rész a felelősségből a magyar-német rossz politikai közérzetért” – mondta Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy ha a politikusok tehetnek erről, akkor ez rá is vonatkozik-e.
Közölte, a schengeni övezet belügyminisztereinek kellene egy erős testületet létrehozniuk, hogy az egész schengeni zónát érintő kérdéseket ott lehessen eldönteni úgy, ahogyan ezt szakemberek teszik, és nem úgy, mint a politikusok. Arra a felvetésre, hogy majdnem négy év telt el a migrációs válság csúcspontja óta, Orbán Viktor aláhúzta: „minden, amit 2015 óta megéltünk, még erősebb formában újra meg fog történni”, mert az arab világ népessége hamarosan meghaladja az EU-ét, „és akkor még nem beszéltem Fekete-Afrikáról, ahol ilyen sok embert aligha tudnak eltartani”. Kifejtette, Magyarország ebben a helyzetben „határország”, amely „teljes készültségben” él és tudja, kizárólag a török kormánytól függ, hogy az ott élő több millió menekült megindul-e Európa felé. „Németország viszont védettebb helyen fekszik, és ezért biztonságosabbnak érzi helyzetét. Ebből, és az eltérő történelmi tapasztalatunkból ered a különböző gondolkodásmódunk” – mondta a kormányfő.
A migrációval foglalkozó kormányzati kampányról az Európai Néppártban (EPP) megfogalmazott bírálatokkal kapcsolatban elmondta: az EPP „problémája abból fakad, hogy nagyra nőtt”, északi tagjai közelebb állnak Emmanuel Macron francia elnökhöz, mint a német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU), és „sajnos a migráció itt is kiélezte a különbségeket”. A kampány egyik fő alakjáról, Jean-Claude Junckerről elmondta: a luxemburgi EPP-s politikus megítélése Nyugaton és Keleten merőben különbözik: Nyugat-Európában az EPP azzal kampányol, hogy az új csúcsjelölt, Manfred Weber majd Juncker munkáját folytatni fogja. A kormányfő szerint azonban ez Közép-Európában „politikai öngyilkosság, mivel Juncker úrnak itt alig van tekintélye”. „Ha az EPP győzni szeretne Közép-Európában, azt kell mondania itt: Juncker úr a múlt, Weber úr a jövő” – mondta Orbán Viktor.
Mint mondta, Juncker „kedves ember”, akinek a „legidétlenebb és legostobább gesztusait” is megbocsátja az ember, és nincs köztük ellenszenv. Azonban „kísérlete” a Fidesz kizáratására „személyes illojalitás”, és „nem várhatja el senki, hogy az illojalitásra ne adjunk választ, még ha ez egy kedves ember illojalitása is”. Arra a felvetésre, hogy a plakát antiszemita vonásokat hordoz, Orbán Viktor elmondta, egy ilyen plakátról Magyarországon senkinek nem jut az eszébe az antiszemitizmus. Elmondta, a felvetés számára „egy német problémának tűnik”.
„Régebben létezett antiszemitizmus a keresztény jobboldalon Magyarországon is, de azt visszaszorítottuk, és ma új jellege van az antiszemitizmusnak: a zsidók és az Izrael ellen irányuló ellenségességet ma a migráció hozza be a társadalmainkba” – magyarázta a német lapnak a magyar miniszterelnök. Szerinte ezzel magyarázható, hogy Nyugat-Európában az antiszemitizmus nő, míg Közép-Európában csökken. „Európának nincsen koncepciója ez ellen, pedig kellene” – fejtette ki Orbán Viktor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!