
Figyelmeztetés. Orbán Viktor szerint a jövő évi az utolsó választás a háború előtt
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
2025. december 07., 08:302025. december 07., 08:30
2025. december 07., 08:422025. december 07., 08:42
Orbán Viktor erről Kecskeméten, a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes nagygyűlésen beszélt Csiszár Jenő korábbi rádiós műsorvezetőnek, milánói főkonzulnak nyilatkozva, akivel a 90-es években népszerű Apukám világa című rádióműsort „élesztették újra”.
A román sajtó többsége foglalkozott a témával, zömük ugyanakkor az AFP francia hírügynökség beszámolóját vette át, amely arra helyezte a hangsúlyt, hogy az inkább a liberális, illetve baloldali erőkhöz közel álló hírügynökség által „nacionalistaként” jellemzett Orbán üzletembereket küld Moszkvába, hogy a háború és a szankciók utáni üzleti lehetőségekről egyeztessenek.
Ugyanakkor a G4Media hírportál, amely ugyan a progresszív oldalhoz sorolja önmagát, ám magyar ügyekben folyamatosan nacionalista álláspontot képvisel, elutasítja az autonómiát, és minden, Magyarországot vagy a magyarokat negatív színben feltüntető hírt azonnal kiemelt helyen hoz le, most sem hazudtolta meg önmagát.
A nagygyűlésről szóló, amúgy rövid hírügynökségi cikk címéül a portál azt adta, hogy Orbán Viktor „a félelem marketingjét” alkalmazza a 2026-os választások előtt.
A beszámoló végén egyenesen azt állítja, hogy „Orbán retorikája megegyezik az orosz diktátor, Vlagyimir Putyin retorikájával, aki Európát vádolja a háború kirobbantásával, annak ellenére, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát.”
A szombati nagygyűlésen egyébként a magyar kormányfő arról beszélt:
Amilyen kormányunk lesz 2026-ban, az lesz a sorsunk a háborúval kapcsolatban – mutatott rá a kormányfő.
Hozzátette:
ha Brüsszel-párti kormányunk lesz, belevisznek minket a háborúba, viszont ha nem Brüsszel-párti, hanem nemzeti kormányunk lesz, akkor lesz esélyünk, hogy kimaradjunk belőle.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az ukrajnai háború „nincs messze”, és nem csak földrajzi okokból, hanem politikailag is közel van.
Közölte: az európai vezetők eldöntötték, hogy Európa háborúba megy. Erről döntés van, le is írták, el is mondják. Van az a hivatalos európai uniós álláspont, hogy 2030-ra az EU-nak készen kell állnia egy Oroszországgal megvívandó háborúra – mutatott rá, hozzátéve, hogy hadigazdaságot építenek, és azt nem építik két hónapra. Példaként említette, hogy átállítják a járműgyártást fegyvergyártásra, páncélozott eszközök gyártására.
Az első, amikor a diplomáciai kapcsolatok megszakadnak, ez megtörtént. A másik, amikor bevezetnek gazdasági szankciókat, és elvágják a gazdasági együttműködést, ezen is túl vagyunk. A harmadik, amikor jön a sorkatonaság és a hadigazdaságra való átállás, ebben van most Brüsszel. A negyedik már az összecsapás szakasza – sorolta.
A miniszterelnök megjegyezte: nem véletlenül tartanak háborúellenes nagygyűléseket, nem azért ez a neve, mert nem volt jobb ötletük, hanem azért, mert ez a veszély.
Az, hogy Magyarország elérje, hogy Európa kimaradjon a háborúból, olyan feladat, amin dolgozni kell, de tudatában kell lenni, hogy meghaladja az erőnket – jelentette ki Orbán Viktor. Azt mondta: itt leginkább imádkozni tudunk, hogy a Jóisten ne vegye el az eszét azoknak, akik jóval erősebbek.
– mutatott rá a kormányfő. Emlékeztetett: nem tudtunk kimaradni az első és a második világháborúból, „Tiszának sem sikerült és Horthy Miklósnak sem”. Azt kell megértenünk, hogy miért nem, és ha mi ki akarunk maradni a következőből, azt hogyan kell csinálni.
„Ahhoz, hogy kimaradj a háborúból, erőre van szükség” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a gyengéket mindig beletolják a háborúba. Ezért minden eszközt meg kell ragadni, hogy Magyarországot erőssé tegyék gazdaságilag, politikailag, szuverenitásvédelmileg.
Erősnek kell lenni, figyelni kell a történelmet, tanulni kell belőle, és fel kell készülni arra, hogy ha valóban bekövetkezik az, amit szeretnénk elkerülni, hogy 2030-ra az európaiak tényleg háborúba mennek, akkor abból mi ki tudjunk maradni. Nem lesz egyszerű, lelkierő kell majd hozzá – hangsúlyozta a kormányfő.
Kitért arra is, hogy
A kormányfő szólt arról is: nemcsak ahhoz kell erőt gyűjteni, hogy kimaradjunk a háborúból, hanem ahhoz is, hogy utána mi lesz. Rámutatott: „ha a többiek előtt jársz egy vagy két lépéssel, akkor leszel sikeres”.
A nagy országoknak nem kell nagyon okosnak lenniük, nekünk viszont muszáj. Egy erős, nagyméretű ország, ha később jön rá valamire, akkor is tudja érvényesíteni az érdekét, de egy olyan méretű országnak, mint mi vagyunk, agyasnak kell lennie – mondta.
Kiemelte azt is: buta embereket soha sem szabad az ország élére választani, mert annak többszörösen fizetjük meg az árát.
Vannak olyan kis szakértői munkacsoportok, amelyeknek az a feladatuk, hogy nézzék meg, mi nem működött jól az elmúlt 15, illetve 4 évben vagy min lépett túl az idő. Példaként említette a kormányzati szerkezetet, hangsúlyozva az előregondolkodás fontosságát.
Kitért arra is, hogy egyezkedik az amerikaiakkal, hogy milyen gazdasági együttműködés legyen a háború után.
Egyezkedik továbbá az oroszokkal is, hogyha megszűnik az egész szankciós rendszer, akkor kellő ütemben és jól, mi magyarok, mit és hogyan tudunk ebből hasznosítani. Jelezte: december elején Moszkvába utazik egy jelentős üzleti delegáció kifejezetten gazdasági együttműködési kérdésekről tárgyalni.
Előre kell gondolkodni, mert a háborúnak, ha a Jóisten megsegít minket, úgy lesz vége, hogy mi nem sodródunk bele, az amerikai elnök sikerrel jár, felszámolják a szankciókat és egy másik gazdasági térben találjuk magunkat. Most egy szankciós térben vagyunk, de ha az amerikai–orosz megállapodás megvan, a tér kitágul majd – mutatott rá.
Kérdésre válaszolva elmondta:
Kitért arra, hogy
a mi szenvedéstörténetünk kiemelten súlyos, elvesztettünk 900 ezer embert az első és 600 ezret a második világháborúban, 200 ezer ember elmenekült a szovjetek bejövetele után, utána kitelepítettek ugyanennyi németet, 56 után 200 ezren elhagyták az országot.
Összegzése szerint 2,1 millió ember hiányzik, és ha ezek meglennének, meg a gyermekeik és az unokáik, akkor nem beszélnének demográfiai problémákról.
Orbán Viktor kijelentette:
A háborús pusztítás a magyar ember lelkében sokkal mélyebben van beírva, és az ösztöneiben sokkal mélyebben működik, mint egy csomó nyugat-európai politikuséban.
Nekünk evidens, hogy a háború csak rossz dolog lehet, de erről nyugaton nem így gondolkodnak, azt gondolják, hogy ebből lehet pénzt csinálni, és egyre inkább a pénz veszi át a hatalmat ebben az ügyben - mondta, és kitért arra, hogy az várható, hogy az elkövetkező hetekben egyre többet és egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy mi lesz a 220-230 milliárd eurós befagyasztott orosz vagyonnal.
Rengeteg hatalmas fegyverüzlet megy, aminek a gazdái a nyugat-európai országok, és ahogy egyre mélyebben vannak a háborúban, a háború „gazdasági lordjai” egyre erősebb befolyást gyakorolnak a döntéshozatalra. Ahogy az idő megy előre, a háborús döntések egyre inkább kicsúsznak a politikusok kezéből, és részben a katonákhoz, részben a gazdasági szereplőkhöz kerülnek.
Orbán Viktor Brüsszel szankciós politikájáról szólva jelezte, annak kialakításában „a mi szempontjaink nem szerepelnek”, holott Magyarországnak „ezen múlik az élete, legalábbis a családok pénztárcája és a vállalkozások sikere” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Orbán Viktor „nagy tahóságnak” nevezte, hogy Brüsszel – ahol „nem sok emberi van” – az energetikai szankciók alól nem ad Magyarországnak mentességet, mondván, tahóság az, ha valaki nem törődik azzal, milyen hatással vannak másra a tettei.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Brüsszelben a szankciót kereskedelempolitikai döntéssé minősítenék, amihez már nem kell egyhangú döntés, „és már ki is kerültek bennünket; ez tahóság”.
– jelentette ki a kormányfő.
A miniszterelnök azt mondta: Brüsszelben arra hivatkozva, hogy valami hibát találnak bennünk – jogállamiság meg ilyenek – mindenfajta súlyos szankciókat akarnak a nyakunkba vágni, amiket ha tudunk, kivédünk, időnként meg elszenvedünk. Közben ők ezekben az ügyekben sokkal rosszabbul teljesítenek, mint mi – jelentette ki.
Mindez Orbán Viktor szerint azt jelenti, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával, és ennek komoly tétje van, eurómilliárdok.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
Mind közjogi, mind kulturális, filozófiai értelemben túlléptek a magyarok a fájdalmas december 5-i népszavazáson és gőzerővel dolgoznak a magyar nemzeti egység megteremtésén – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Ukrajna „valódi békét, nem pedig megalkuvást” akar Oroszországgal – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülésén.
Ki hiszi el, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? Ez egy mese, egy teljes illúzió – jelentette ki Bart De Wever belga miniszterelnök a La Libre Belgique című belga napilapban.
Ausztria támogatja Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) – jelentette ki csütörtökön Christian Stocker osztrák kancellár, hozzátéve, hogy Románia olyan partner országa számára, amelyre számítani lehet.
Oroszország katonai vagy egyéb eszközökkel fogja felszabadítani Donbaszt és Novorossziját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az India Today televíziós csatornának adott interjúban, hivatalos indiai látogatása előtt.
szóljon hozzá!