Archív felvétel
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
2024. november 21., 13:452024. november 21., 13:45
2024. november 21., 15:342024. november 21., 15:34
Emlékeztetett, a kormányzat 2010 óta 1374 milliárd forintot, évi mintegy 100 milliárdot költött nemzetpolitikára, ezzel a 2010 előtti időszak évi 9,1 milliárdos támogatását sikerült megtízszerezni.
Ebben az összegben nincsenek benne a gazdaságfejlesztési programok: 330 milliárd forint értékben valósítottak meg 9300 beruházást a Kárpát-medencében a magyar államhatárokon kívül – tette hozzá a kormányfő.
Májusban itt járt a kínai elnök, nemrég itt tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, majd az Európai Unió 27 tagállamának informális csúcstalálkozóját, ahol elfogadták a budapesti nyilatkozatot. Ez „talán utolsó kísérlet arra, hogy az európai versenyképességet megmentsük” – jelezte.
A 2024-es esztendőben az amerikai elnökválasztással, az európai választással, a sikeres egész éves diplomáciai munkával a magyar külpolitika mozgásterét sikerült kiszélesíteni – értékelt Orbán Viktor.
– hangoztatta a miniszterelnök.
A kormányfő beszédében az Egyesült Államokban bekövetkezett politikai fordulat kapcsán a két ország közötti viszony jövőjéről azt mondta:
Hozzáfűzte: olyan előnyöket is remélnek tehát az amerikai választási eredménytől, amelyek nem maradnak meg a nagypolitika diplomáciai magaslataiban, hanem a mindennapokban is érzékelhetők lesznek a magyar választópolgárok számára.
Ezáltal „a magyar közvélemény is megérti”, hogy – bár nehézségekkel jár a nemzetközi csatatéren –, „akkor is ki kell állni a nemzeti érdekeinkért, hogyha éppen szembefúj a szél, vagy ha éppen fájdalmakat kell elviselni” – fogalmazott.
Elfogadták a magyar EU-elnökség által előterjesztett versenyképességi paktumot, a budapesti deklarációt az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki informális ülésén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!