Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Kivitelezésében primitív, hatásában katasztrofális Brüsszel Oroszországgal szembeni szankciós politikája – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Berlinben egy pódiumbeszélgetésen, amelyet a Cicero című politikai magazin főszerkesztőjével és a Berliner Zeitung című lap kiadóvállalatának tulajdonosával folytatott.
2022. október 11., 13:152022. október 11., 13:15
2022. október 11., 14:062022. október 11., 14:06
A kormányfő Alexander Marquierrel és Holger Friedrichhel beszélgetve hangsúlyozta, hogy a brüsszeli Európai Bizottság „rendkívül primitív módon kivitelezett rendszert” épített ki az Oroszország elleni szankciókkal.
Brüsszel szankciós politikája „negligálja az európai érdekeket” és „tönkre teszi” a német és a magyar gazdaságot, Moszkvát viszont hozzásegíti ahhoz, hogy fél év alatt megkeressen annyi pénzt az energiahordozók értékesítésével, mint korábban egy év alatt – fejtette ki Orbán Viktor.
Csak egy erősebb szereplő tud kikényszeríteni változást szankciókkal egy másik, gyengébb szereplőtől, Brüsszel politikájával viszont az a helyzet állt elő, hogy „egy törpe szankcióz egy óriást”, és ebbe „a törpe belehal” – hangoztatta, hozzátéve, hogy át kell gondolni ezt a politikát, „újra kell faragni” az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedéseket.
„Ha jól csináltuk volna a szankciókat, az energiaárak nem lennének az égben” – húzta alá a kormányfő, kifejtve: „lehet úgy csinálni szankciókat, hogy az energia oldalán nem tesszük tönkre magunkat, de a bizottság nem volt erre képes”.
Ezért amikor szankciókról van szó, akkor „kénytelen vagyok azt mondani, hogy nekem van egy problémám, és (..) ha nem segítetek megoldani, vétózok”, mert „azt nem lehet, hogy a magyarokat félrerugdossátok a sarokba” – fogalmazott Orbán Viktor.
Arról is szólt, hogy nem tudni,
aminek következtében akkor sem tudnának szállítani, ha akarnának.
Mint mondta, „nagyon aggódunk, hogy ez történhet az egyetlen megmaradt nagy volumenű vezetékkel”, a Déli Áramlattal is.
Hosszabb távon szemlélve „az európai érdek nem az, hogy felcseréljük az orosz energiafüggőséget az amerikai energiafüggőségre”, amely ugyan „politikailag kényelmesebb, mert az amerikaiak az oroszokkal szemben demokraták”, de „nem jó”, mert Európának vásárlóként az az érdeke, hogy „legyen négy-öt ajánlat az asztalon”, amelyek közül gazdasági vagy politikai megfontolások alapján lehet választani.
– jelentette ki Orbán Viktor, aláhúzva: olyan helyzetet kell teremteni, amelyben Európa több alternatíva közül választhat, vagyis vásárolhat energiát például Amerikából, Algériából, Katarból vagy éppen Oroszországból.
Nem az orosz gáz és az orosz olaj a baj, hanem hogy „nincs más, és ezért ki vagyunk szolgáltatva”, így „nem az a kérdés, hogy az oroszok tudnak-e majd szállítani, hanem az, hogy hány helyről tudunk vásárolni, és versenyeztetni” az energiaszállító partnereket – fejtette ki a miniszterelnök.
Hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, amikor azt mondták, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára és azok az ukrajnai háború gyors lezárását eredményezik majd – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
– jelentette ki Orbán Viktor. Mint kifejtette, a háborúnak az erőforrások adják a lényegét, és miközben az oroszoknak szinte korlátlan erőforrásaik vannak energia, katonák és emberi erőforrás terén, Ukrajnának csak azért van elegendő forrása, mert a Nyugat és az Egyesült Államok segíti.
A béke reménye ezért szerinte Donald Trump korábbi amerikai elnök.
Magyarország a béketáborhoz tartozik, „az azonnali tűzszünet és az azonnali béketárgyalások híve vagyok” – jelentette ki a miniszterelnök. Elmondta:
A miniszterelnök nagy bajnak nevezte, hogy a krímivel ellentétben ezúttal nem sikerült elszigetelni a konfliktust. Hibának mondta, hogy miközben ő a háború előtt békemisszión járt Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, a nyugati oldalon senki nem érezte úgy, hogy tárgyalni kell.
Az orosz-ukrán háború elhúzódására számít Orbán Viktor miniszterelnök, aki hétfőn a parlamentben úgy értékelt: a világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A NATO-nak meg kell erősítenie jelenlétét keleti szárnyán, annak ellenére, hogy Oroszország az Egyesült Államokkal folytatott béketárgyalások során ismét nyomást gyakorol a katonai szövetség korlátozása érdekében – jelentette ki Oana Țoiu.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán este azt állította, hogy a Fekete-tenger térségében operatív feladatokban részt vevő összes Sea Baby tengeri drónját azonosították, egyik sem veszett el, és egyik sem lépett be román felségvizekre.
Öt palesztin, köztük két gyermek halt meg, és több ember megsebesült, amikor izraeli repülőgépek támadták meg a Hán-Júnisz nyugati részén lévő menekülttábor sátrait – állították a Kuvaiti Tábori Kórház orvosai.
Steve Witkoff amerikai különmegbízott csütörtökön Miamiban találkozik az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetőjével, Rusztem Umerovval – erősítette meg a Fehér Ház a BBC szerint.
Ursula von der Leyen egy generáció óta az EU elszámoltathatóságának legnagyobb kihívásával szembesül a legújabb, csalás ügyében zajló nyomozás miatt, amely két, a legnagyobbak közé tartozó nevet érint Brüsszelben, és teljes körű válsággá fajulhat.
Ilie Bolojan román kormányfő elmondása szerint „pragmatikus megbeszélést” folytatott szerdán Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.
„Helytelen” lenne azt állítani, hogy Vlagyimir Putyin elnök elutasította az Egyesült Államok békejavaslatait a keddi tárgyalásokon Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel – jelentette ki szerdán a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov.
Közbeszerzési csalás és korrupció, összeférhetetlenség és hivatali titoktartás megsértésének gyanújával vádat emeltek Federica Mogherini, az Európai Unió korábbi külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és további két másik ember ellen.
Az Észak-atlanti Szövetség „gyors előrelépéseket tesz” a keleti szárnyának, többek között Romániának a védelmét szolgáló intézkedések terén az Eastern Sentry program keretében – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben.
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!