
Magyarország a bevándorlás visszaszorítása érdekében a teljes fizikai határzár lehetőségét sem tartja kizártnak. Szerbia szerint nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha Magyarország lezárná a határait.
2015. június 14., 16:512015. június 14., 16:51
Orbán Viktor szerint a magyar kormány szerdán hallgatja meg a belügyminiszter által javasolt megoldásokat és hozza meg döntését a bevándorlással kapcsolatban.
A miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: minden lehetőséget végigvesznek, ide értve a teljes fizikai határzár lehetőségét is. A kormányfő beszámolt arról is, hogy a szerb és a magyar kabinet július elején tart kormány-csúcstalálkozót, ahol számba veszik a tisztázandó kérdéseket.
„Nem tartjuk helyesnek, hogy ránk küldik a menekülteket, már Szerbia területén fel kellene tartóztatni őket\" – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: az Európai Unió költségén, de azon kívül kellene fogadóállomásokat kialakítani, és lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok eldönthessék, befogadják-e a belépni szándékozókat.
A kormányfő elmondta: a schengeni határokat értéknek tekinti, amelyekhez még nem kell nyúlni, most a külső határok megerősítésére van szükség. Orbán a legnagyobb nehézségnek tartja és abszurdnak minősítette, hogy Görögország az Unióban nem minősül biztonságos országnak, amelyen keresztül a bevándorlók egy jó része érkezik. Kijelentette: a visegrádi országok is egyetértenek Magyarországgal abban, hogy a problémát a görög határnál kell kezelni.
A miniszterelnök szerint elsősorban az embercsempészekhez szól a kormány bevándorlással kapcsolatos plakátkampánya, amelynek célja, hogy minden embercsempészhez, útvonaltervezőhöz és megélhetési bevándorlóhoz eljusson a hír: Magyarország az a hely, amelyet el kell kerülniük. „Nem tudunk munkát adni a bevándorlóknak\" – szögezte le a kormányfő. Hozzátette, a plakátok azt is üzenik: „nincs esélyed arra, hogy itt maradj, ez nem az a hely, ahol sikerülhet neked a boldogulás\".
Kijelentette, az emberek nagy többsége egyetért azzal, hogy a bevándorlás veszélyes, szerinte az „életszerűtlen\" elméletet képviselő politikai erők azonban hangosabbak. „A plakátok megfogalmazása inkább enyhének mondható. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy Magyarország nyitott és barátságos ország; nem azt mondja, hogy ide nem lehet jönni, hanem azt, hogy be kell tartani a törvényeket\" – mondta Orbán, az uniós nemzetállamokkal szembeni „tiszteletlen trükközésként\" értékelve, hogy az Európai Bizottság egy a tagállamok kormányfőinek állásfoglalásával ellentétes megoldást, a kvótajavaslatot szorgalmazza.
Szavaira Nebojsa Sztefanovics szerb belügyminiszter úgy reagált: nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha az illegális bevándorlás megfékezése érdekében Magyarország lezárná határait, de szerinte Orbán nem is konkrét határzárról beszélt.
Sztefanovics elmondta, egész Európának óriási problémát okoznak az egyre nagyobb számban érkező bevándorlók. Ismertette: az első öt hónapban több bevándorló érkezett Szerbiába, mint tavaly, ez pedig már gazdasági problémákat is okoz. Kifejtette, olyan kérdésről van szó, amelyet Szerbia egyedül nem tud megoldani, és mindenképpen együtt kell működnie az EU más országaival.
Csikós László szerbiai szociálisügyi államtitkár korábban arról beszélt az MTI-nek, hogy ha Magyarország „hermetikusan, szögesdróttal, betonfallal\" zárná le határait, akkor pillanatnyilag 15 ezer migráns rekedne Szerbiában. Amennyiben pedig hozzájuk csatlakozna az a körülbelül 15 ezer menedékkérő, akit Ausztria és Németország szándékozik Magyarországra visszatoloncolni – ahonnan a toloncegyezmény értelmében visszaküldhetők lennének Szerbiába –, akkor humanitárius katasztrófa fenyegetné az országot.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!