Orbán: egy demokratikus Ukrajnának tiszteletben kell tartania a magyarság igényeit

Az elsősorban az ukrajnai helyzettel foglalkozó Globsecen a visegrádi tagállamok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) kormányfőinek felszólalása után a moderátor a magyar miniszterelnököt elsősorban a Kárpátalján élő magyarokról szóló szombati szavairól faggatta.

Orbán múlt heti beiktatási beszédében kijelentette: a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. „Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is” – mondta akkor a parlamentben.

Orbán Viktor Pozsonyban úgy foglalt állást: egy demokratikus Ukrajnának tiszteletben kell tartania a közösségi jogokat, legyen szó például a magyar kisebbség közösségi jogairól. „Ha Kijev ezt nem teszi, legitim okunk van aggódni a jövő Ukrajnájának demokratikus karakteréről” – szögezte le a miniszterelnök. Arra, hogy milyen közösségi jogokra gondol, Orbán Viktor azt felelte: az Ukrajnában élő magyarok fogják meghatározni maguknak, milyen jogi intézményekkel szeretnének rendelkezni.

A panelbeszélgetésen részt vevő Donald Tusk lengyel miniszterelnök – aki a napokban úgy nyilatkozott, hogy Orbán szavai a magyar autonómiáról nem voltak szerencsések – most így fogalmazott a magyar kormányfő felszólalása után: „ez így jobb volt”.

Orbán általánosságban is beszélt az ukrán válságról, úgy értékelve, hogy „a legnagyobb ellenfelünk az álszentség és a képmutatás”. Szerinte nemcsak egy Oroszország-, hanem egy Ukrajna-problémával is szemben állunk, és az Ukrajnából érkező kihívást komolyan kell venni, jelenleg ugyanis nem lát garanciát arra, hogy Ukrajnában demokratikus kormányzat jöjjön létre, „csak reményeink vannak”.

Ezért az EU-nak Oroszországgal és Ukrajnával szemben is nyíltan meg kell fogalmaznia elvárásait – tette egyértelművé. Visszatérve a kárpátaljai magyarokra, a legaggasztóbb jelek közé sorolta, hogy az új Ukrajna kialakítása után Kijevben elsőként döntöttek arról, hogy törlik a kisebbségekre vonatkozó kedvező nyelvtörvényt.

Az ukrán válságról alkotott véleményét úgy öszszegezte, hogy „az egész történet” rendkívüli csapást jelent az európai, azon belül is a közép-európai versenyképességre, mert ellehetetleníti, hogy kölcsönös előnyökön nyugvó, gazdasági stratégiai együttműködés jöjjön létre Oroszország és az EU között. Többször is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „ma alapvetően ukránbarát hangot kell megütnünk”.

Robert Fico szlovák kormányfő az ukrán válság kapcsán azt mondta: szkeptikus az Oroszországgal szembeni szankciók esetleges harmadik szakaszával kapcsolatban, mert azok komolyan károsíthatják a kelet-közép-európai országok gazdaságát is. Míg például Franciaország hadihajókat ad el Oroszországnak – hangsúlyozta –, Szlovákia gazdaságát komolyan visszavethetnék az uniós gazdasági szankciók. Megvalósításuk esetén Szlovákia GDP-növekedése – amely a becslések szerint jövőre elérheti a 3,1 százalékot – 1 százalék körülire eshet vissza.

Donald Tusk lengyel kormányfő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a NATO jelenleginél nagyobb katonai jelenlétére van szükség Kelet-Közép-Európában. Álláspontját indokolva az ukrajnai állapotokra utalt, és leszögezte: „Európa egyes részein nem politikai válság, hanem háború zajlik.”

Hozzátette: a visegrádi négyek együttműködése eddig a szolidaritás elvén alapult, és jól működött, de erre a szolidaritásra most „minden eddiginél erősebb próba vár”, mert – mint mondta – az ukrajnai válság nagyobb veszélyt hordoz, mint az előtte megtapasztalt 2009-es gáz- vagy a gazdasági válság. Tusk kijelentette: ha nem lesz közös álláspont Európában a biztonság és energiabiztonság kérdésében, akkor „Európa el van veszve”. „Az ukrajnai válság Európa próbatétele, olyan kihívás, amelyre álszenteskedés nélkül kell válaszolni” – mondta a lengyel kormányfő.

Anders Fogh Rasmussen főtitkár a pozsonyi kül- és biztonságpolitikai konferencián közölte, a NATO mint szervezet nem tud segítséget nyújtani Ukrajnának felderítésben és felszerelésben, az ilyen igényeket a tagországok egymás közötti kapcsolataiban kell megvizsgálni. Emlékeztetett: a katonai szövetség úgy döntött, hogy megerősíti partnerségét Ukrajnával a haderőreform, a fegyveres erők korszerűsítése, a kölcsönös együttműködés fejlesztése területén, beleértve Ukrajna részvételét a hadgyakorlatokon.

„Feltételezem, hogy a jövőben többet is tudunk tenni. De különbség van a NATO-tagság és a partnerség között. A kollektív védelem a washingtoni szerződés 5. cikke szerint csak a tagországokra vonatkozik” – hangsúlyozta Rasmussen.