
Képünk illusztráció
Fotó: Wikipédia
Tizenkét – zömmel nyugati – hatalom következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a jemeni húszi lázadók nem hagynak fel a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadásokkal.
2024. január 03., 22:182024. január 03., 22:18
2024. január 03., 23:342024. január 03., 23:34
A londoni miniszterelnöki hivatal által szerda este ismertetett közös nyilatkozat – amelyet Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Bahrein, Belgium, Dánia és Hollandia kormánya írt alá – felszólítja a húszikat a vörös-tengeri támadások azonnali leállítására.
A kommüniké megfogalmazása szerint ha a húszik emberéleteket kockáztatva továbbra is fenyegetik a világgazdaságot és az akadálymentes kereskedelmi forgalmat a térség kritikus fontosságú tengeri útvonalain, akkor ennek következményeiért őket terheli majd a felelősség.
A nyilatkozat nem részletezi a lehetséges következményeket.
Grant Shapps brit védelmi miniszter azonban a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap hétfői kiadásában megjelent írásában alig burkoltan közvetlen katonai fellépést helyezett kilátásba a jemeni húszi lázadók ellen.
Shapps úgy fogalmazott, hogy ha a nemzetközi közösség nem védi meg a Vörös-tengert, az bátoríthatja mindazokat, akik máshol, például a Dél-kínai-tengeren vagy a Krím környékén igyekeznek fenyegetően fellépni, és ebben a helyzetben Nagy-Britannia kész „közvetlen akciók” végrehajtására.

Feltehetően támadási céllal indított drónt lőtt le a brit királyi haditengerészet egyik rombolója a Vörös-tengeren.
A tizenkét ország által aláírt szerdai közös nyilatkozat leszögezi: a hajók ellen drónokkal, naszádokkal és rakétákkal elkövetett támadások közvetlenül veszélyeztetik a globális kereskedelem működéséhez nélkülözhetetlen tengerhajózás szabadságát a világ egyik legkritikusabb fontosságú vízi szállítási útvonalán.
A közös nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Vörös-tengeren halad át a tengeri szállítású globális áruforgalom csaknem 15 százaléka, ezen belül a tengeri nyersolajszállítmányok 12 százaléka, a hajókkal továbbított cseppfolyósított földgáz 8 százaléka és a tengeri úton exportált gabona ugyancsak 8 százaléka.
A nemzetközi szállítmányozási vállalatok azonban a Vörös-tengeren kialakult helyzet miatt az afrikai kontinens déli csücskén lévő Jóreménység foka felé irányítják át hajóikat, és ez jelentősen növeli a költségeket, hetekkel késlelteti az áruk eljuttatását célállomásukra, veszélyeztetve a humanitárius segélyek, köztük a kritikus fontosságú élelmiszerek és üzemanyagok szállítását is – áll az aláíró országok szerdai közös közleményében.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
szóljon hozzá!