
Képünk illusztráció
Fotó: Wikipédia
Tizenkét – zömmel nyugati – hatalom következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a jemeni húszi lázadók nem hagynak fel a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadásokkal.
2024. január 03., 22:182024. január 03., 22:18
2024. január 03., 23:342024. január 03., 23:34
A londoni miniszterelnöki hivatal által szerda este ismertetett közös nyilatkozat – amelyet Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Bahrein, Belgium, Dánia és Hollandia kormánya írt alá – felszólítja a húszikat a vörös-tengeri támadások azonnali leállítására.
A kommüniké megfogalmazása szerint ha a húszik emberéleteket kockáztatva továbbra is fenyegetik a világgazdaságot és az akadálymentes kereskedelmi forgalmat a térség kritikus fontosságú tengeri útvonalain, akkor ennek következményeiért őket terheli majd a felelősség.
A nyilatkozat nem részletezi a lehetséges következményeket.
Grant Shapps brit védelmi miniszter azonban a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap hétfői kiadásában megjelent írásában alig burkoltan közvetlen katonai fellépést helyezett kilátásba a jemeni húszi lázadók ellen.
Shapps úgy fogalmazott, hogy ha a nemzetközi közösség nem védi meg a Vörös-tengert, az bátoríthatja mindazokat, akik máshol, például a Dél-kínai-tengeren vagy a Krím környékén igyekeznek fenyegetően fellépni, és ebben a helyzetben Nagy-Britannia kész „közvetlen akciók” végrehajtására.

Feltehetően támadási céllal indított drónt lőtt le a brit királyi haditengerészet egyik rombolója a Vörös-tengeren.
A tizenkét ország által aláírt szerdai közös nyilatkozat leszögezi: a hajók ellen drónokkal, naszádokkal és rakétákkal elkövetett támadások közvetlenül veszélyeztetik a globális kereskedelem működéséhez nélkülözhetetlen tengerhajózás szabadságát a világ egyik legkritikusabb fontosságú vízi szállítási útvonalán.
A közös nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Vörös-tengeren halad át a tengeri szállítású globális áruforgalom csaknem 15 százaléka, ezen belül a tengeri nyersolajszállítmányok 12 százaléka, a hajókkal továbbított cseppfolyósított földgáz 8 százaléka és a tengeri úton exportált gabona ugyancsak 8 százaléka.
A nemzetközi szállítmányozási vállalatok azonban a Vörös-tengeren kialakult helyzet miatt az afrikai kontinens déli csücskén lévő Jóreménység foka felé irányítják át hajóikat, és ez jelentősen növeli a költségeket, hetekkel késlelteti az áruk eljuttatását célállomásukra, veszélyeztetve a humanitárius segélyek, köztük a kritikus fontosságú élelmiszerek és üzemanyagok szállítását is – áll az aláíró országok szerdai közös közleményében.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!