
Képünk illusztráció
Fotó: Wikipédia
Tizenkét – zömmel nyugati – hatalom következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a jemeni húszi lázadók nem hagynak fel a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadásokkal.
2024. január 03., 22:182024. január 03., 22:18
2024. január 03., 23:342024. január 03., 23:34
A londoni miniszterelnöki hivatal által szerda este ismertetett közös nyilatkozat – amelyet Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Bahrein, Belgium, Dánia és Hollandia kormánya írt alá – felszólítja a húszikat a vörös-tengeri támadások azonnali leállítására.
A kommüniké megfogalmazása szerint ha a húszik emberéleteket kockáztatva továbbra is fenyegetik a világgazdaságot és az akadálymentes kereskedelmi forgalmat a térség kritikus fontosságú tengeri útvonalain, akkor ennek következményeiért őket terheli majd a felelősség.
A nyilatkozat nem részletezi a lehetséges következményeket.
Grant Shapps brit védelmi miniszter azonban a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap hétfői kiadásában megjelent írásában alig burkoltan közvetlen katonai fellépést helyezett kilátásba a jemeni húszi lázadók ellen.
Shapps úgy fogalmazott, hogy ha a nemzetközi közösség nem védi meg a Vörös-tengert, az bátoríthatja mindazokat, akik máshol, például a Dél-kínai-tengeren vagy a Krím környékén igyekeznek fenyegetően fellépni, és ebben a helyzetben Nagy-Britannia kész „közvetlen akciók” végrehajtására.

Feltehetően támadási céllal indított drónt lőtt le a brit királyi haditengerészet egyik rombolója a Vörös-tengeren.
A tizenkét ország által aláírt szerdai közös nyilatkozat leszögezi: a hajók ellen drónokkal, naszádokkal és rakétákkal elkövetett támadások közvetlenül veszélyeztetik a globális kereskedelem működéséhez nélkülözhetetlen tengerhajózás szabadságát a világ egyik legkritikusabb fontosságú vízi szállítási útvonalán.
A közös nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Vörös-tengeren halad át a tengeri szállítású globális áruforgalom csaknem 15 százaléka, ezen belül a tengeri nyersolajszállítmányok 12 százaléka, a hajókkal továbbított cseppfolyósított földgáz 8 százaléka és a tengeri úton exportált gabona ugyancsak 8 százaléka.
A nemzetközi szállítmányozási vállalatok azonban a Vörös-tengeren kialakult helyzet miatt az afrikai kontinens déli csücskén lévő Jóreménység foka felé irányítják át hajóikat, és ez jelentősen növeli a költségeket, hetekkel késlelteti az áruk eljuttatását célállomásukra, veszélyeztetve a humanitárius segélyek, köztük a kritikus fontosságú élelmiszerek és üzemanyagok szállítását is – áll az aláíró országok szerdai közös közleményében.
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.
Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.
Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, ha ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra.
Irán hajlandó lemondani az atomfegyverről, és „nagyon közel” van a megállapodás – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
szóljon hozzá!