Nyelvtudósok a korlátozó nyelvtörvények ellen

Kenesei István, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója a tanácskozás után az MTI-t arról tájékoztatta, ajánlásaikban a résztvevők azt is kiemelték, hogy a jogszabályoknak a „valóságon kell alapulniuk, arányosnak és méltányosnak kell lenniük”, és el kell kerülniük „a személyes terekbe való beavatkozást”.

A tanácskozáson több résztvevő nehezményezte, hogy a szlovákiai államnyelvtörvénynek a közelmúltban meghozott módosítása korlátozásokat tartalmaz, és egyebek közt azt a következtetést vonták le, hogy a nyelvhasználat szabályozásában az európai országokban ennél jobb gyakorlat alakult ki. A frízföldi Leeuwardenben rendezett tanácskozáson nyolc európai uniós ország neves nyelvtudósai vettek részt olyan tagállamokból, ahol van nyelvtörvény (Románia, Lengyelország, több észak-európai ország), illetve a nem világnyelvnek számító európai nyelveket képviselő szövetség (EBLUL) vezetői.

Kenesei István egyebek között arra mutatott rá, hogy még ha a nyelvtörvény nem is ütközik az európai joggyakorlatba, az uniós szabályozásokba, akkor is figyelemmel kell lenni mindazok érzékenységére, akiket érint. Az igazgató az amerikai legfelsőbb bíróságtól hozott idézeteket, amelyek szerint a (logikát és törvénykezési gyakorlatot figyelembe vevő) ráció és az (érintettek érdekeit mérlegelő) együttérzés egyszerre kell, hogy irányítsa a törvényhozó tevékenységét. „Határozottan kijelenthetjük, hogy mindazok a hivatkozások, amelyeket a szlovák nyelvtörvény alapjainak tekintenek..., nem így működnek” – fogalmazott Kenesei István.

Ezekben ugyanis nem arról van szó, hogy egy őshonos kisebbség jogait csorbítsák, hanem arra szolgálnak, hogy az adott ország saját nyelvét az idegen befolyástól óvják. Az MTI kérdésére a Nyelvtudományi Intézet igazgatója elmondta, a tervezett végrehajtási rendeletektől függetlenül a szlovák törvény léte maga fenyegetés azokkal szemben, akik az államnyelvtol eltérő anyanyelvüket akarják használni, és egyértelműen visszaszorítja a nem államnyelvek használatát. Neasa Ní Chinnéide, az EBLUL igazgatója XIX. századi nyelvtörvény a XXI. századi Szlovákiában című eloadásában különben határozottan kiállt a többnyelvűség mellett, és bírálta a szlovák jogszabályt annak korlátozó jellege miatt.

A konferencián elfogadott írásos nyilatkozat egyebek között megállapítja, „az európai többnyelvűség kezelésében – és különösen a határ menti régiókban – sürgető szükség mutatkozik, hogy minden rendelkezésre álló szaktudást igénybe vegyünk”. „Javasoljuk, hogy határozzuk meg az európai és azon kívüli legjobb gyakorlatok elveit. Legjobb gyakorlatokon olyan szabályozásokat értünk, amelyek az egyének és közösségek nyelvi lehetőségeit növelik, a közigazgatási szolgáltatásokban, az oktatásban és a tömegkommunikációban” – áll a szövegben.