Nem a terrorellenes küzdelem az amerikai lehallgatások egyetlen célja – derül ki az Egyesült Államok egykori bukaresti nagykövete, James Rosapepe cikkéből, amelyet a Foreign Policy című magazinban jelentetett meg a lehallgatási botrány apropóján.
2013. november 07., 19:052013. november 07., 19:05
Rosapepe, aki 1998 és 2001 között irányította hazája bukaresti diplomáciai képviseletét, arról írt, hogy az elmúlt héten egy szemináriumon megkérdezte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatóját, Keith Alexandert arról, miért kellett Angela Merkel német kancellár telefonját lehallgatni. Alexander „érdekes” választ adott Rosapape szerint, azt mondta ugyanis, hogy ha meg akarják tudni, mik a demokratikus országok kormányainak szándékai, az egyik legjobb módszer a telefonok lehallgatása. „Alexander tábornok nem azt mondta, hogy a kémkedés a terrorizmus megállításához vagy az Eygesült Államok elleni nemzetközi összeesküvések felderítéséhez szükséges. gyakorlatilag azt mondja, hogy az amerikai diplomaták – akik az amerikai hírszerző szolgálatok legfőbb ügyfelei – előszeretettel hallgatják le szövetségeseink beszélgetéseit. Szerintük ez segíti őket abban, hogy legalább részben jobban végezzék a feladatukat. Lehet, hogy tényleg segíti is őket. Az igazi kérdés azonban az, hogy ez mennyire mennyire segíti elő az Egyesült Államok védelmét, tekintve a bizalomvesztéssel járó költségeket” – mutatott rá a volt nagykövet.
Rosapepe egyébként azt is megemlíti, hogy mandátuma idején mindig abból indult ki, hogy beszélgetéseit lehallgatják a külföldi hírszerző szolgálatok. „Rájöttünk, hogy amit zárt ajtók mögött mondunk – hogy azt akarjuk: Románia jól készüljön fel a NATO- és az EU-csatlakozásra, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv vezető vessen véget az etnikai tisztogatásnak Koszovóban, és hogy Bukarest tegyen rendet a csődbe ment bankoknál – sokkoló lehet, igaz ugyan, hogy a magánbeszélgetések során olyan dolgokat mondtam, amelyeket nyilvánosan is megismételtem” – írta az egykori nagykövet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!