
Fotó: Facebook/Novák Katalin
A kárpátaljai magyarok kisebbségi jogai kapcsán mielőbbi előrelépést érünk el– erről a célkitűzésről számolt be Novák Katalin magyar köztársasági elnök, miután Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt.
2023. augusztus 24., 07:382023. augusztus 24., 07:38
A közösségi oldalán szerdán este közzé tett bejegyzés szerint a négyszemközti megbeszélésen a következőkről állapodtak meg:
Az államfő nem pontosította, hogy konkrétan mit tárgyaltak a kárpátaljai magyarok jogait illetően, illetve hogy milyen előrelépésre számít.
Az ukrán elnök közösségi oldalán megköszönte a magyar államfő látogatását.
Az ukrán elnök külön megköszönte, hogy Novák Katalin tiszteletét teszi a Krími Platformon is. Mint írta: „Megvitattuk Ukrajna EU- és NATO-integrációját, illetve a kétoldalú kapcsolataink fejlesztésének módjait is” – írta az ukrán elnök.
Az államfő egy órán át volt egy óvóhelyen a kijevi kormányzati negyedben, a közösségi oldalára feltöltött videók és fotó szerint a kabinetfőnökével és a Terrorelhárítási Központ munkatársaival, akik a köztársasági elnök biztonságáért felelnek.
Később, csütörtökön hajnalban már Lengyelországból posztolt közösségi oldalán, a következő szöveggel:
„Köszönöm az aggódó üzeneteket!
Biztonságban megérkeztünk Lengyelországba. Az Ukrajna feletti légtérzár miatt innen indulunk tovább Rómába”.
Novák Katalin Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására a Krími Platform harmadik csúcstalálkozóján vett részt Kijevben.
A köztársasági elnök hangsúlyozta:
Novák Katalin leszögezte, hogy Magyarország kész közvetítő szerepet vállalni az esetleges béketárgyalásokban.
Szerdai programja Kijev környékén kezdődött.
Az államfő szerdán kora délelőtt megkoszorúzta az ukrajnai háború áldozatainak emlékfalát, majd meglátogatta az ukrán Gyermekjogi Központot, ahol találkozott Dmitro Lubineccel, az ukrán parlament emberi jogi biztosával.
Fotó: MTI/Nemes János
Az ukrán ombudsman tájékoztatta Novák Katalint arról, hogy miként zajlik a megszállt területekről korábban Oroszországba került gyermekek hazaszállítása, rehabilitációja. A magyar államfő emlékeztetett arra, hogy Magyarország története legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, ezen belül pedig kiemelt figyelmet fordít az ukrán gyerekek üdültetésére.
Dmitro Ljubinec köszönetét fejezte ki az államfőnek mindazért a segítségért, amit Magyarország a háború kitörése óta nyújt Ukrajnának. „Bajban ismerszik meg a barát” – mondta, hozzáfűzve, hogy Magyarország az elsők között fogadta az ukrán menekültek tíz- és százezreit és megfelelő ellátást biztosított számukra, amiért minden magyart köszönet illet.
Az ukrán ombudsman ezzel kapcsolatban az MTI tudósítójának kifejtette, hogy nincs semmi probléma a magyar féllel való kapcsolattartásban, „mindenkinek gondoskodnia kell a saját állampolgárainak a jogairól” – fogalmazott.
Novák Katalin ezt követően olyan Kijev környéki településeket keresett fel, amelyeket a háború első heteiben közvetlenül sújtottak a fegyveres harcok. A köztársasági elnök Moscsun községben részt vett a főváros védelmében vívott harcokban elhunyt ukrán katonák emlékére rendezett ceremónián. Ezt követően felkereste a Kijevtől 25 kilométerre fekvő Bucsa városát, ahol az oroszok kivonulása után a feltárt tömegsírokban több tucat áldozatot találtak. A helyi pravoszláv templom kertjében emlékhelyet létesítettek, amelyet ugyancsak megkoszorúzott Novák Katalin.
Az államfő kora délután felkereste Zahalci községet, ahol
A munkálatok befejezéséig egy ötven fő befogadására alkalmas, korszerű óvodában foglalkoznak a gyerekekkel, amelyet az idén tavasszal adtak át, ugyancsak a segélyszervezet jóvoltából.
Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója elmondta, hogy jelenleg több mint félmillió embernek segítenek Ukrajnában különböző programok keretében.
Tavaly több mint 10 milliárd forintot fordítottak humanitárius segítségre, amelynek a harminc százaléka forrás, a többi a segélyszervezet gyűjtéseiből és sikeres pályázataiból származik.
A Krími Platform: nemzetközi fórum a Krím felszabadítására
A Krími Platform informális nemzetközi fórum, amelynek célja, hogy Ukrajna konzultációkat folytasson és egyeztessen nemzetközi partnereivel a Krím Oroszország által annektálásának következményeiről, hatékony eszközöket dolgozzon ki az ebből adódó fenyegetésekkel szemben, és végső soron a félszigeten visszaállítsa az ukrán fennhatóságot.
2020-ban Ukrajna Külügyminisztériuma Volodimir Zelenszkij államfő kezdeményezésére dolgozta ki a Krími Platform koncepcióját, és azonnal hozzálátott, hogy kezdeményezés globális támogatására partnereket nyerjen meg, illetve megszervezze az első csúcstalálkozót.
A Platform hivatalosan 2021. augusztus 23-án Kijevben az első csúcstalálkozón indult útjára. Az esemény résztvevői közös nyilatkozatot fogadtak el, amely rögzíti a nemzetközi közösség álláspontját a Krímmel kapcsolatban.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
szóljon hozzá!