
Fotó: X/Irán ENSZ-missziója
Elkerülhető lett volna, hogy Teherán „megbüntesse” Izraelt a múlt heti, a damaszkuszi iráni konzulátus elleni halálos csapásért, ha a támadást elítélik az ENSZ-ben – közölte csütörtökön Irán ENSZ-képviselete.
2024. április 12., 09:012024. április 12., 09:01
„Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte volna a cionista rezsimnek a damaszkuszi diplomáciai létesítményünk ellen elkövetett elítélendő agresszív cselekményét, és ezt követően bíróság elé állította volna az elkövetőket, talán elkerülhető lett volna az a kényszer, hogy Irán megbüntesse ezt a gazember rezsimet” – közölte a misszió az X-en.
António Guterres ENSZ-főtitkár április 1-jén elítélte a támadást – olvasható Stephan Dujarric ENSZ-szóvivő közleményében. A Biztonsági Tanács április 2-án megbeszélést tartott a támadásról, de
Az Egyesült Államok magas készültségben van, és aktívan készül egy „jelentős”, a térségben lévő izraeli vagy amerikai eszközöket célzó iráni támadásra, válaszul a damaszkuszi csapásra, amelyben vezető iráni parancsnokok – az iráni teokrata rezsim egyik legfőbb támaszának számító Forradalmi Gárda tábornokai – haltak meg.
– közölte a Pentagon szóvivője.
A hívás egy nappal azután történt, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője kijelentette, hogy Izraelt „meg kell büntetni, és meg is fogják büntetni”, miután csapást mértek az iráni nagykövetség szíriai épületére, amelyben hét iráni tisztviselő vesztette életét.
– mondta Gallant a beszélgetés során az irodája által kiadott közlemény szerint.
Izrael „nem fog eltűrni egy iráni támadást a területe ellen” – állt a közleményben, hozzátéve, hogy a két védelmi vezető megvitatta „egy Izrael Állam elleni iráni támadás részletes előkészületeit” is.
A közlemény szerint ez a második megbeszélés, amelyet Gallant és Austin a héten folytatott. Gallant elismerését fejezte ki Austin személyes elkötelezettségéért Izrael biztonsága iránt, valamint a két ország védelmi intézményei, illetve az Izraeli Védelmi Erők és az amerikai CENTCOM közötti együttműködés elmélyüléséért.
David Cameron brit külügyminiszter azt mondta Hoszein Amirabdollahian iráni külügyminiszternek, hogy az Egyesült Királyság „mélyen aggódik amiatt, hogy a téves számítás további erőszakhoz vezethet. Iránnak ehelyett inkább a de-eszkaláción kellene dolgoznia, és meg kellene akadályoznia a további támadásokat” – olvasható az X-en közzétett bejegyzésben.
Az iráni félhivatalos Tasznim hírügynökség szerint Amirabdollahian azt mondta Cameronnak, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok hallgatása azt követően, hogy Izrael a múlt héten megtámadta az iráni konzulátust Damaszkuszban, csak arra bátorította Izraelt, hogy folytassa a háborút Gázában és terjessze ki a konfliktust a térségben.
Hamász: tűzszünet kell a túszok megtalálásához
A Hamász politikai irodájának egyik tagja szerint az Izraellel folytatandó fogoly- és túszcseréről a nagyobb tűzszüneti tárgyalások részeként tárgyalnak.
„A tárgyalások része a tűzszüneti megállapodás elérése, hogy legyen elég idő és biztonság a végleges és pontosabb adatok összegyűjtésére” a Gázában fogva tartott túszokról Baszem Naim csütörtöki nyilatkozata szerint.
„Ők (a túszok) különböző helyeken vannak, és különböző csoportok tartják őket fogva, néhányukat a romok alatt megölték a saját embereinkkel együtt” – tette hozzá.
Naim a sajtó azon kérdéseire reagált, hogy a Hamász azért utasította-e el a legutóbbi, hétvégén Kairóban tett túszcserejavaslatot, mert nem tud 40 túszt elengedni a háromlépcsős tűzszüneti megállapodás első szakaszában.
Egy izraeli tisztségviselő és egy, a megbeszéléseket ismerő forrás szerint a Hamász jelezte, hogy jelenleg nem tudja azonosítani és felkutatni a 40, a megállapodásban megjelölt izraeli túszt – jórészt nőket és idős személyeket –, ami felveti a félelmet, hogy több túsz halott lehet, mint amennyiről nyilvánosan tudnak.
A CNN által a túszok körülményeiről készített felvételek is arra utalnak, hogy 40-nél kevesebb élő túsz van, aki megfelel a javasolt kritériumoknak.
Nem sikerült konszenzusra jutni a teljes körű palesztin ENSZ-tagságról
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke szerint az ENSZ szakbizottsága csütörtökön nem jutott konszenzusra a palesztin ENSZ-tagságról.
A bizottság tagjainak kétharmada támogatta a tagság kiterjesztését, sok ország azzal érvelt, hogy „Palesztina teljesíti az összes kritériumot, amely szükséges” ahhoz, hogy teljes jogú állami tagsági státuszt kapjon – mondta Vanessa Frazier máltai nagykövet és a Biztonsági Tanács elnöke.
Hozzátette, hogy senki sem ellenezte kifejezetten a tagságot.
Frazier azt is elmondta, hogy már pénteken köröztetni fogja a tanácskozásról szóló jelentéstervezetet. Ha a bizottság nem jut egyetértésre a jelentéssel kapcsolatban, akkor újabb ülést tarthat a nézeteltérések elsimítására.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
szóljon hozzá!