
Eltérő álláspontok. Donald Tusk néppárti elnök ismerteti majd az Orbán Viktor vezette Fideszről szóló döntést
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Sajtóértesülések szerint az Európai Néppárt (EPP) nem fogja kizárni a Fideszt, de marad a felfüggesztett tagság a magyar kormánypárt számára. A kérdést a nagyobb uniós tagállamok jobboldali formációi döntötték el, ellenezve az Orbán Viktor vezette kormánypárt kirekesztését. Február elején várható döntés az ügyben.
2020. január 27., 18:532020. január 27., 18:53
Több nyugat-európai lap is úgy értesült az utóbbi hetekben, hogy a Fideszt nem zárják ki az Európai Néppártból (EPP), de marad a felfüggesztett státus a jobboldali formációkat tömörítő szervezetben. A Der Spiegel szerint Donald Tusk, az EPP elnöke tagpárti vezetőkkel telefonon folytatott megbeszélésein világossá tette: jelenleg nincs meg a többség a Fidesz tagságának megszüntetéséhez, ami főként a nagyobb tagpártok hozzáállásának tulajdonítható.
Korábban a pártcsalád egyik alelnöke, Antonio Tajani volt európai parlamenti elnök is szót emelt a Fidesz tagsága mellett. „A józan ész oldalán állok. A megoldás általános érdek Európa stabilitása, a néppárt és Magyarország számára is. Úgy gondolom, Magyarországnak is hasznos, ha a Fidesz a néppárt tagja, és a Brexit után ez még inkább így lesz” – nyilatkozta Tajani, az olasz Hajrá, Olaszország politikusa. A jobboldali pártcsalád tagja az RMDSZ, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Pártja (PMP) is.
Donald Tusk az EPP politikai közgyűlésének február 3–4-i brüsszeli ülésén teszi közzé értékelését a Fidesz tevékenységének kivizsgálására létrehozott háromfős testületének jelentéséről.ű
Antonio Tajani volt európai parlamenti elnök is szót emelt a Fidesz tagsága mellett.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az úgynevezett bölcsek tanácsa javaslata nem fogja előmozdítani az Orbán Viktor vezette formáció és az Európai Néppárt ügyét. A testületet – amelynek tagja Herman Van Rompuy, az EPP korábbi elnöke, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, valamint Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament korábbi elnöke – annyira különböző nézetű emberekből áll, hogy „sakk-matt helyzet” állt elő – idézte az MTI a szakértőt. Mint mondta, a néppárt nyugat-európai tagpártjai mostanra balliberális irányba mozdultak el, és szükség volna egy „visszamozdulásra”.
Hasonló véleményen van Varga Judit magyar igazságügy-miniszter is. Szerinte
„A Fidesz azonban keresztény-konzervatív párt marad, nekünk nem a fejléc, nem a házszám a fontos, hanem az értékalapú azonosság és a magyar emberek érdeke” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban a tárcavezető, aki úgy véli, útkeresésnek is tekinthető az EPP hezitálása. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz fog-e változtatni a politikáján, Varga Judit azt mondta, mivel a magyarok többségének a felhatalmazása megerősíti őket a politikájukban, nem fognak változtatni álláspontjukon.
– hangsúlyozta a miniszter. Nem bocsátkozott esélylatolgatásokba azzal kapcsolatban, hogy a meddig maradhat az Orbán Viktor által vezetett formáció a néppártban.
A magyar miniszterelnök egyébként nemrég úgy nyilatkozott: a Fidesz nagyon közel állt ahhoz, hogy kilépjen az EPP-ből, amiért a pártcsalád többsége – mint fogalmazott – elárulta őket. Az Európai Parlament január 16-i strasbourgi ülésén néppárti szavazatokkal fogadta el a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről szóló elítélő határozatot. „Egy centiméterre voltunk attól, hogy kilépjünk a néppártból. Csak azért nem tettük ezt meg, mert a franciák, a spanyolok és az olaszok egyértelműen velünk voltak, és azt mondták a néppárt vitájában, hogy ki kell állni Magyarország mellett” – nyilatkozta Orbán Viktor, hozzátéve: ha három komoly ország azt mondja, a magyaroknak van igazuk, az ad némi reményt a változásra az EPP-ben.
Az Európai Néppárt közgyűlése tavaly március 20-án az elnökség és a Fidesz megegyezése alapján a magyar kormánypárt tagságának felfüggesztéséről határozott a párt kritikus álláspontja és a pártcsalád alapvető értékeinek állítólagos megsértése miatt.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
szóljon hozzá!