
Netanjahu: majdnem a végéhez ért a tűzszüneti megállapodás első, az izraeli túszokat Izraelnek visszaadó szakasza
Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
2025. december 07., 18:292025. december 07., 18:29
Az izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy majdnem a végéhez ért a tűzszüneti megállapodás első, az izraeli túszokat Izraelnek visszaadó szakasza, miután már csak egy izraeli túsz holtteste található a Gázai övezetben.
„Kézzelfogható közelségben vannak a békelehetőségek”, miután az izraeli hadműveletek az elmúlt évek gázai, libanoni és Irán elleni háborúiban meggyengítették az „iráni ellenállási tengelyt” – mondta Netanjahu a sajtótájékoztatón.
– tette hozzá, de figyelmeztetett, hogy a második szakasz tárgyalásai nehezek lesznek. „Hogyan lehet véget vetni a Hamász uralmának Gázában, mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy Gáza és Izrael jövője másként alakuljon?” – ismertette a jövendő amerikai-izraeli tárgyalások egyik napirendi pontját az újságíróknak, és azt mondta, hogy
„A világ sok vezetőjével beszélek, s Merz kancellárral őszinte és nyílt párbeszédbeszédet folytatok, még akkor is, ha vannak nézeteltérések” – méltatta az izraeli kormányfő német partnerét.

Öt palesztin, köztük két gyermek halt meg, és több ember megsebesült, amikor izraeli repülőgépek támadták meg a Hán-Júnisz nyugati részén lévő menekülttábor sátrait – állították a Kuvaiti Tábori Kórház orvosai.
Merz nyilatkozatában üdvözölte Donald Trump amerikai elnök gázai tűzszüneti tervét, és hangsúlyozta az egyezmény következő szakaszának fontosságát. „Egy új Közel-Keletről van tervünk, amelyben Izrael egy palesztin állam létrejötte után, azzal együtt lesz jelen” – fogalmazott.
– mondta Merz, és azt is világossá tette, hogy Németország ellenzi Ciszjordánia bármilyen izraeli annektálását.
„A háború során dilemmába kerültünk. Németországnak ki kell állnia Izrael biztonsága, de az emberi jogok mellett is. Ezek alkotmányunk központi részei, különösen a holokauszt után” – hangsúlyozta a német kancellár, aki szerint az izraeli kormánnyal szembeni kritika szükséges lehet, de nem szolgálhat ürügyként az antiszemitizmusra.
„Gyakran vannak nézetkülönbségek” Németországgal, „de barátok között mindig nyílt beszélgetések zajlanak” – mondta nyilatkozatában az izraeli kormányfő. „Úgy gondoljuk, lehetőségek nyílnak a békére. Az iráni tengely – mely a szélsőségesség és a fanatizmus motorja volt – vereséget szenvedett” – közölte Netanjahu, majd kérdésekre válaszolva
„Nyilvánvalóan más a nézőpontunk, mert a palesztin állam célja az egyetlen zsidó állam elpusztítása” – mondta Netanjahu.
Vasárnap reggel Merz első útja a Jad Vasem holokausztmúzeumba vezetett, ahol kijelentette, hogy országa gondoskodik a zsidó nép ellen elkövetett rettenetes népirtás emlékének fennmaradásáról, és Németország felelőssége támogatni Izrael biztonságos létének jogát, mely a két ország kapcsolatának örök alapeleme.
Merz izraeli látogatása előtt néhány héttel Németország feloldotta az Izraelre vonatkozó részleges fegyverexport-embargót. Először látogatott Jeruzsálembe meghatározó európai vezető azóta, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024 novemberben elfogatóparancsot adott ki Netanjahu ellen háborús bűnök vádjával.

Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
szóljon hozzá!