
Átfogó megállapodás. Netanjahu leszögezte: a cél az, hogy a túszokat egyszerre engedjék el, nem részletekben, mint eddig
Fotó: Videófelvétel
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
2025. augusztus 14., 11:002025. augusztus 14., 11:00
A Netanjahu által elvetett, korábban szorgalmazott terv egy kezdeti 60 napos fegyverszünetet és az élő túszok részleges szabadon bocsátását irányozta elő.
A Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet szerint vezetői küldöttsége Kairóban tartózkodik, hogy „előzetes tárgyalásokat” folytasson az egyiptomi tisztségviselőkkel.
Miután a múlt hónapban megszakadtak az Izrael és a Hamász közötti közvetett tárgyalások, Izrael bejelentett egy tervet, amely szerint kiterjeszti katonai offenzíváját és elfoglalja az egész Gázai övezetet – beleértve azokat a területeket is, ahol a kétmillió palesztin lakos többsége menedéket keresett.
Az izraeli média azonban nem számít arra, hogy az új művelet október előtt megkezdődik, így idő marad a katonai előkészületekre, beleértve a tartalékosok tömeges behívását.
Szemtanúk szerint Izrael fokozta támadásait Gázaváros ellen, különösen légitámadásokkal, amelyek házakat rombolnak le.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy új műveleteket indított Zajtúnban.
Ejal Zamir izraeli vezérkari főnök „jóváhagyta az IDF gázai övezetbeli műveleti tervének fő kereteit” – áll a hadsereg közleményében.
A kedden sugárzott i24News izraeli tévécsatorna interjújában Netanjahut arról kérdezték, hogy még lehetséges-e a részleges tűzszünet.
„Azt hiszem, ez már mögöttünk van” – válaszolta.
„Mindegyiket akarom” – mondta a túszokról. „Az összes túsz szabadon bocsátása, élők és halottak egyaránt – ez a jelenlegi helyzet.”
A palesztin fegyveres csoportok még mindig fogva tartanak 50 túszt, akiket a háborút kiváltó, 2023. október 7-i Hamász-vezette támadás során ejtettek fogságba. Izrael úgy véli, hogy közülük körülbelül 20 még életben van.
Netanjahu egyre nagyobb belföldi nyomás alatt áll, hogy biztosítsa a túszok szabadon bocsátását, valamint a háború kiterjesztésére vonatkozó terveit.
A múlt héten nevük elhallgatását kérő arab tisztségviselők azt nyilatkozták, hogy a regionális közvetítők,
Ez azonban rövid időn belül nehéz lesz megvalósítani, mivel Izrael azt követeli, hogy a Hamász adja fel a Gázai övezet feletti ellenőrzését és fegyvereit.
Valószínűleg ezért mondta Badr Abdelatti egyiptomi külügyminiszter egy keddi sajtótájékoztatón az újságíróknak, hogy Kairó továbbra is „nagy erőfeszítéseket tesz” Katarral és az Egyesült Államokkal – a másik két közvetítővel – a korábbi szakaszos terv újraélesztése érdekében.
„A fő cél az eredeti javaslat – egy 60 napos tűzszünet – visszaállítása, néhány túsz és néhány palesztin fogoly szabadon bocsátása, valamint a humanitárius és orvosi segélyek akadálytalan és feltételek nélküli bejutása Gázába” – mondta Abdelatti.
Az izraeli miniszterelnök szerint Izrael céljai nem változtak. Szerinte
Netanjahu szerint végső soron Izraelnek nyílt végű biztonsági ellenőrzést kell fenntartania Gázában.
A Hamász már régóta átfogó megállapodást szorgalmaz, amelynek keretében a fogva tartott túszokat az izraeli börtönökben fogva tartott palesztin foglyokra cserélnék. Emellett az izraeli erők teljes kivonását és a háború befejezését is követeli.
A Hamász nem hajlandó letenni a fegyvert, amíg nem jön létre független palesztin állam.
Az i24News-nak nyilatkozva
Folytatta: „Mindenki, aki aggódik a palesztinokért és azt mondja, hogy segíteni akar nekik, nyissa meg kapuit és ne oktasson ki minket.”
A palesztinok, az emberi jogi szervezetek és a nemzetközi közösség sok tagja figyelmeztetett, hogy a gázai lakosság kényszerű elüldözése nemzetközi jogot sért.
Sok palesztin attól tart, hogy megismétlődik az úgynevezett „Nakba” (katasztrófa), amikor 1948-ban, Izrael állam megalakulása előtt és után, több százezren menekültek el vagy kényszerültek elhagyni otthonukat.
A gázaiak többsége az eredeti menekültek leszármazottja, és maguk is hivatalos menekültstátusszal rendelkeznek.
Az ENSZ által támogatott szakértők figyelmeztettek a Gázában kialakuló széles körű éhínségre, mivel állítólag Izrael jelentősen korlátozta a beengedett humanitárius segélyek mennyiségét.
Az Észak-atlanti Szövetség „gyors előrelépéseket tesz” a keleti szárnyának, többek között Romániának a védelmét szolgáló intézkedések terén az Eastern Sentry program keretében – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben.
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
szóljon hozzá!