
Fotó: Benjamin Netanjahu/Facebook
Az Egyiptom és a Gázai övezet közötti határt le kell zárni, mielőtt Izrael és a Hamász közötti háború véget ér – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton.
2024. január 14., 11:472024. január 14., 11:47
Az Izrael és a Hamász közötti háború 100. napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón Netanjahu hangsúlyozta, hogy Izrael nem tudja befejezni a háborút, amíg nem zárják le a Philadelphia folyosót, azt a 14 kilométeres földsávot, amely az Egyiptom és Gáza közötti határként szolgál.
Elpusztítjuk a Hamászt, demilitarizáljuk a Gázai övezetet, de katonai felszerelés és más halálos fegyverek továbbra is be fognak jutni ezen a déli nyíláson keresztül – ezért természetesen le kell zárnunk”
– mondta Netanjahu.
Izrael többféle módon is átveheti a folyosó ellenőrzésétt, de az illetékesek még nem döntötték el, hogy pontosan hogyan járnának el ennek során – mondta Netanjahu, hangsúlyozva továbbá, hogy csak azt a döntést hozták meg, hogy az átkelőt „le kell zárni”.
Netanjahu azt is leszögezte, hogy
A kormányfő szerint a döntés összhangban van a nemzetközi joggal.
„Az ember kiviszi a civileket egy háborús övezetből, és nem hozza vissza őket, amíg az még mindig veszélyes” – mondta az izraeli miniszterelnök.
A palesztin vezetők megfogadták, hogy nem hagyják, hogy a háború miatt a gázaiak végleg elhagyják otthonaikat, mivel a regionális vezetők figyelmeztettek, hogy a konfliktusnak ez lehet a következménye.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy nemrégiben tett látogatása során világossá tette az izraeli kormány számára, hogy lehetővé kell tennie a palesztinok hazatérését, „amint a körülmények megengedik” – mondta Blinken egy eheti sajtótájékoztatón.
Közben Ahmed Abu Zeid külügyminisztériumi szóvivő szombaton Netanjahu bejelentésére reagálva azt állította:
„Egyiptom teljes mértékben ellenőrzi határait, és ezek a kérdések az érintett országok közötti jogi és biztonsági megállapodások tárgyát képezik” – mondta Abu Zeid a Szada el-Balad egyiptomi televíziós csatornának adott szombati interjújában.
A külügyminisztériumi szóvivő
„Az első naptól kezdve világossá tettük, hogy minden olyan döntés, amely akadályozza a segélyek bejutását, alapvetően izraeli intézkedés, és ez különböző módszerekkel történik, többek között a teherautók ellenőrzésének szigorításával, az ellenőrzési folyamat jelentős időveszteségével, az orvosi segélyek bejutásának megtiltásával és akadályozásával, valamint az újságírók és tisztségviselők bejutásának akadályozásával” – mondta.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
1 hozzászólás