Nincs kegyelem. Netanjahu leszögezte: Izrael teljes erővel folytatja a harcot a Hamász ellen
Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Izrael „teljes erővel folytatta a harcot” a Hamász ellen a Gázai övezetben – közölte Benjámin Netanjahu miniszterelnök kedd este.
2025. március 19., 10:272025. március 19., 10:27
Kemény hangú videonyilatkozatában Netanjahu a BBC szerint arra figyelmeztetett, hogy „a tárgyalások csak a harcok közben folytatódnak”, és hogy „ez csak a kezdet”.
Bejelentése azután hangzott el, hogy izraeli repülőgépek tömeges légicsapásokat indítottak a Hamász terrorszervezet gázai célpontjai ellen.
A csapáshullám a legsúlyosabb volt a január 19-én kezdődött tűzszünet óta.
A törékeny tűzszünet eddig többnyire tartotta magát, de a támadások újabb hulláma azt sugallja, hogy a háború végleges befejezésének tervei már nem jöhetnek szóba.
Az izraeli hadsereg újabb műveleteket indított Gázában: „kiterjedt csapásokat” hajt végre az övezetben, a Hamász terrorszervezet vezette egészségügyi minisztérium pedig legalább 220 palesztin haláláról számolt be.
Egyiptom, a tárgyalások egyik közvetítője elítélte a Gáza elleni támadásokat.
A légicsapások „a tűzszüneti megállapodás durva megsértését” jelentik, és „veszélyes eszkalációt” jelentenek – mondta Tamim Kallaf, az ország külügyminisztériumának szóvivője.
Netanjahu beszédében elmondta, hogy Izrael megpróbált tárgyalni a Hamásszal a még mindig a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásáról. Azzal vádolta a Hamászt, hogy minden alkalommal elutasította a javaslatokat.
Izrael és a Hamász nem ért egyet a tűzszüneti megállapodás továbbvitelének módjáról azóta, hogy az első szakasz március elején lejárt. Az első szakaszban számos izraeli túszt és palesztin foglyot szabadon engedtek.
Ehelyett a megállapodás bizonytalanná vált, amikor az Egyesült Államok és Izrael meg akarta változtatni az alku feltételeit, hogy meghosszabbítsák az első szakaszt, amely több túsz szabadon bocsátását jelentette volna.
Ez késleltette volna a második fázis kezdetét, amelynek célja az állandó tűzszünet volt, és az izraeli csapatok kivonulását követelte volna meg a Gázai övezetből.
A Hamász azonban elutasította az amerikai, katari és egyiptomi közvetítők által közvetített megállapodás javasolt módosítását, elfogadhatatlannak nevezve azt.
Izrael konzultált Donald Trump amerikai elnök kormányával, mielőtt végrehajtotta a csapásokat – közölték tisztségviselők.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Brian Hughes elmondta: a Hamász szabadon engedhette volna a túszokat a tűzszünet meghosszabbítása érdekében, ehelyett azonban az elutasítást és a háborút választotta.
A túszok családjait képviselő csoport a túszokról való lemondással vádolta az izraeli kormányt, és az izraeli parlament előtt kezdett tiltakozó akcióba.
A csapások híre megrémítette a Hamász által még mindig fogva tartott izraeli túszok családjainak egy részét.
„Az izraeli kormány nem tökéletes, és Izrael nem tesz eleget, mert a testvéreim nincsenek otthon” – mondta a BBC-nek Liran Berman, akinek ikertestvéreit még mindig Gázában tartják fogva.
– mutatott rá.
Izrael szerint a Hamász még mindig 59 túszt tart fogva, akik közül 24-en feltételezhetően életben vannak.
A háborút az váltotta ki, hogy a Hamász 2023. október 7-én megtámadta Izraelt, mintegy 1200 embert megölt, és 251-et foglyul ejtett Gázában.
Izrael hatalmas katonai offenzívával válaszolt, amely a Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint több mint 48 500 palesztint ölt meg, és hatalmas pusztítást végzett az otthonokban és az infrastruktúrában.
A húszik vezetője az Izrael elleni katonai műveletek fokozásával fenyegetőzik
A húszik vezetője megfenyegette Izraelt, hogy fokozza a zsidó állam elleni katonai műveleteket. Eközben az Egyesült Államok lőtte a húszik jemeni állásait, a húszik pedig negyedszer támadták a USS Harry Truman amerikai repülőgép-hordozót a Vörös-tengeren.
Abdel-Malik al-Húszi, a jemeni milícia vezetője a húszik ellenőrzése alatt álló al-Maszíra televízióban arról beszélt, hogy „az izraeli ellenség újraindította a palesztinok népirtását a Gázai övezetben az Egyesült Államok kezdeményezésére”. Egyben megfenyegette Izraelt, hogy fokozza a zsidó állam elleni katonai műveleteket válaszul a Gázai övezetre kedden mért csapásra, amelynek következtében több százan vesztették életüket.
Kedden az izraeli légierő megsemmisített egy Jemenből kilőtt rakétát, mielőtt az beléphetett volna az ország légterébe. Elővigyázatosságból légiriadót rendeltek el a Negev-sivatag középső és déli részén – áll a izraeli hadsereg (IDF) közleményében.
Kedd este az Egyesült Államok csapást mért a húszik katonai állásaira Szaadáb tartományban, az ország északnyugati részén – számolt be az al-Maszíra televízió a részletek ismertetése nélkül.
Válaszul a húszik szerda hajnalban már a negyedik támadást hajtották végre a USS Harry Truman amerikai repülőgép-hordozó ellen a Vörös-tenger északi részén rakétákkal és drónokkal.
Március 15-én az Egyesült Államok komoly légitámadást indított Jemenben a húszik ellenőrzése alatt álló területeken. A hadművelet célja az amerikai érdekek védelme és a hajózás szabadságának biztosítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!