
Újabb csapás. Az izraeli hadsereg terrorista célpontok után kutat Gázában
Fotó: Hill Air Force Base
Az izraeli hadsereg újabb műveleteket indított Gázában: „kiterjedt csapásokat” hajt végre az övezetben, a Hamász terrorszervezet vezette egészségügyi minisztérium pedig legalább 220 palesztin haláláról számolt be.
2025. március 18., 08:282025. március 18., 08:28
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy a Hamászhoz tartozó, általa „terrorista célpontoknak” nevezett célpontokat veszik célba.
A január 19-i tűzszünet kezdete óta ez a legnagyobb légicsapáshullám Gázában. A gázai tűzszünet meghosszabbításáról szóló korábbi tárgyalásokon nem sikerült megállapodásra jutni.
A BBC által idézett szemtanúk szerint sokan éppen a ramadán szent hónapja megkövetelte hajnali étkezés közben voltak, amikor robbanások kezdődtek Gázában.
Több mint 20 izraeli harci repülőgép repült el fölöttük, mondták.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jiszráel Kac védelmi miniszter kedd reggel rendelte el a csapásokat a miniszterelnöki hivatal közleménye szerint.
„Ez azt követően történt, hogy a Hamász ismételten elutasította túszaink szabadon bocsátását, valamint elutasította az összes javaslatot, amelyet Steve Witkoff amerikai elnöki megbízottól és a közvetítőktől kapott” – áll a közleményben.
– tették hozzá.
A csapások tervét „az IDF a hétvégén mutatta be, és a politikai vezetés jóváhagyta” – olvasható a közleményben.
Izrael ENSZ-nagykövete, Danni Danon figyelmeztette a Hamászt, hogy engedje szabadon az összes túszt, kijelentve, hogy „nem fogunk kegyelmet mutatni ellenségeinknek”.
A Hamász dühösen válaszolt, és árulással vádolta Izraelt a tűzszüneti megállapodás felrúgása miatt. Azt is állítja, hogy Izrael „ismeretlen sorsnak” teszi ki a Gázában fogva tartott többi izraeli túszt.
– mondta kedden a Hamász egyik vezetője.
„Netanjahu döntése, hogy visszatér a háborúhoz, a megszállás foglyainak feláldozását jelenti, és halálos ítélet ellenük” – mondta Ezzat al-Riszk Hamász-vezető, a palesztin terrorezervezet politikai irodájának tagja, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre utalva.
„Az ellenség nem fogja háborúval és pusztítással elérni azt, amit a tárgyalásokon nem tudott elérni” – tette hozzá.
Összesen 251 embert raboltak el Izraelből a Hamász indította támadásban 2023. október 7-én. A Gázában maradt közel 60 túsznak kevesebb mint a fele lehet életben.
Izrael konzultált Donald Trump amerikai elnök kormányával a csapások végrehajtása előtt – mondta a Fehér Ház szóvivője a Fox News-nak.
A tárgyaló felek az ideiglenes tűzszünet március 1-jén véget ért első szakasza után próbáltak megoldást találni.
Az Egyesült Államok azt javasolta, hogy az első szakaszt április közepéig hosszabbítsák meg, beleértve a Hamász által fogva tartott túszok és az Izrael által fogva tartott palesztin foglyok további cseréjét.
Egy, a tárgyalásokat jól ismerő palesztin tisztségviselő azonban azt mondta a BBC-nek, hogy
Az Izrael és a Hamász közötti legutóbbi háború 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász több mint 1200 embert ölt meg Dél-Izraelben, többségében civileket, 251 embert pedig túszul ejtett.
A támadás izraeli katonai offenzívát váltott ki, amely azóta több mint 48 520 embert ölt meg, többségükben civileket. Ezek a Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium adatai, amelyeket az ENSZ és mások is felhasználnak.
A 2,1 millió lakosú Gáza lakosságának nagy része elmenekült otthonából.
Becslések szerint az épületek 70 százaléka megrongálódott vagy lerombolták, az egészségügyi, víz- és csatornarendszerek összeomlottak, és hiány van élelmiszerből, üzemanyagból, gyógyszerekből és menedékhelyből.
Románia számos módon profitálhat abból, hogy Nicușor Dan elnök részt vesz a Donald Trump által kezdeményezett Béketanácsban, annak ellenére, hogy az ország kezdetben csak megfigyelői státuszban lesz jelen.
Az olasz belügyminisztérium terrorizmusellenes biztonsági intézkedések bevezetéséről döntött hétfő este a vasúti hálózaton egymást követő szabotázsakciók miatt, amelyeket anarchista, antifacsoportok vállaltak magukra.
Volodimir Zelenszkij elnök hátfőn kijelentette, hogy Oroszország új, nagyszabású támadásokat készít elő Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen, miközben Kijev tárgyalócsoportja Genfbe érkezett.
Aranykor köszöntött be az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatokban – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a két ország közötti nukleáris együttműködésről szóló megállapodás aláírása után.
Románia szívesen látná, ha a gázai övezetben a békefolyamat gyümölcsöző eredményeket hozna – jelentette ki Eugen Tomac tiszteletbeli elnöki tanácsadó, a Népi Mozgalom Párt (PMP) európai parlamenti képviselője.
A Béketanács tagállamai több mint 5 milliárd dollárt ajánlottak fel a Gázai övezet újjáépítésére, valamint humanitárius segítségként – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap.
Kijev a müncheni biztonsági konferencián folytatott tárgyalások után a közeljövőben további segélycsomagokat, elsősorban légvédelmi támogatást vár – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti beszédében.
Megérkezett Budapestre az Egyesült Államok külügyminisztere: Marco Rubiót Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára fogadta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren vasárnap.
Az orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, korai az EU szerepéről beszélni a békés rendezésben. Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes arról is beszélt, hogy a román nemzeti elit elkötelezett Moldova elrománosítása mellett.
Sorsfordító pillanatban vagyunk, most dől el, hogy maradunk egy félelemre, gyűlöletre és lopásra épülő rendszerben, vagy visszavesszük végre a jövőnket – mondta a Tisza Párt elnöke vasárnap Budapesten, a Hungexpo területén tartott évértékelő beszédében.
szóljon hozzá!