Budapesti sajtótájékoztatóján Magyar Péter elmondta: egy új alkotmány elfogadása beleférhet egy négyéves ciklusba, de a legfontosabb, hogy a végén egy népszavazás erősítse meg
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Magyar Péter leendő miniszterelnök a Tisza frakciójának első ülése után tartott hétfői sajtótájékoztatón a lemondásra felszólított közjogi méltóságok távozásáról, a háborús vészhelyzet meghosszabbításáról, és egy lehetséges új alaptörvényről is beszélt.
2026. április 20., 20:492026. április 20., 20:49
2026. április 21., 07:402026. április 21., 07:40
Május 31-ig adott határidőt a távozásra Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke az általa lemondásra felszólított közjogi méltóságoknak és állami szervezetek vezetőinek, köztük a köztársasági elnöknek és az Alkotmánybíróság elnökének. Ellenkező esetre azt ígérte: el fognak járni, hogy eltávolítsák őket hivatalukból. A leendő miniszterelnök a Tisza frakciójának első ülése után tartott hétfői sajtótájékoztatón közölte:
,,Utána el fogunk járni a kapott felhatalmazással és jogi lehetőségekkel, hogy eltávolítsuk őket hivatalukból” – fogalmazott.
A lemondásra felszólított vezetőktől azt kérte, hogy a magyar jogállam és demokrácia ,,még megmaradt morzsáinak védelme”, és a ,,saját, még esetlegesen megmarad reputációjuk védelme” érdekében, hogy ne várják meg a május 31-et, hanem távozzanak hivatalukból.
Magyar Péter a választások éjszakáján lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, valamint a Kúria elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az Állami Számvevőszék elnökét, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, a médiahatóság elnökét, és az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
A budapesti sajtóértekezleten az is elhangzott, hogy
Legalább 160 olyan jogszabály kötődik a veszélyhelyzethez, amely csak a rendkívüli jogrend miatt működik, és a kormánynak módosítani kell ezeket a jogszabályokat, ehhez kell pár hét – magyarázta.
A háborús vészhelyzet május 13-án lejár.
Magyar Péter sajtóértekezletén szó esett egy új alaptörvény megalkotásáról is, amit aztán népszavazás erősíthet meg. A leendő miniszterelnök azt mondta: ,,abszolút nyitott” egy új alkotmányozási folyamat elindítására, de még a keretek meghatározása is hónapokat fog igénybe venni, és több év munkájára, társadalmi és szakmai egyeztetésekre lesz szükség, hogy minden magyar ember a magáénak érezze az alaptörvényt.
Jelezte: ez akár bele is férhet egy négyéves ciklusba, de a legfontosabb, hogy a végén egy népszavazás erősítse meg az új alkotmányt. El fogjuk ezt indítani, de nem ez lesz a legelső – tette hozzá.
Ugyanakkor jelezte: szükség lesz azonnali alaptörvény-módosításokra, vagy akár sarkalatos törvénymódosításokra az ország működőképessége, fejlődése érdekében.
Várhatóan tizenhat minisztérium lesz a Tisza-kormányban – jelentette be Magyar Péter, az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn a Facebook-oldalán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!