
Lehűtött kedélyek. Olaf Scholz leszögezte: amíg Ukrajna háborúban áll, Németország nem támogatja a NATO-csatlakozását
Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
2024. október 25., 11:032024. október 25., 11:03
„Ezt mindenki tudja, ebben a kérdésben nincs nézeteltérés” – tette hozzá Scholz.
Ezek Scholz első nyilvános megjegyzései Ukrajna NATO-törekvéseiről azóta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bemutatta a nyugati szövetségeseknek ötpontos győzelmi tervét, amelyben Kijev NATO-csatlakozása a lista élén szerepel. Németország kapcsán korábban is ismert volt, hogy fenntartásai vannak a lépéssel kapcsolatban.
A Kyiv Independent által megszerzett információk szerint
Kijev 2022 szeptemberében nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és 2024 júliusában a szövetség megerősítette Ukrajna „visszafordíthatatlan útját a teljes euroatlanti integráció felé, beleértve a NATO-tagságot” – bár Ukrajna nem kapott konkrét híreket a jövőbeli csatlakozásáról.
Az interjú során, Scholz elmondta, hogy a NATO-szövetségesek „felvázoltak egy perspektívát” Ukrajna esetleges csatlakozásával kapcsolatban, hozzátéve, hogy „de úgy gondolom, hogy
A hét elején Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy Németország enyhített álláspontján Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban, de továbbra is „szkeptikus”.
„De mégis, az USA hatással lesz erre (a szkepticizmusra)... Úgy gondoljuk, hogy konszolidálják a NATO-val kapcsolatos álláspontjukat, és ez hatással lesz például Magyarországra és Szlovákiára” – mondta Zelenszkij kedden.
„Egyetértettünk a kancellárral abban, hogy ma Ukrajna csatlakozásának kérdése nincs az asztalon, és nem is kerülhet az asztalra” – mondta Pellegrini.
Közben Ukrajnában zajlik a háború, amelyben az orosz haderő folytatja az előrenyomulást.
Ruszlan Muzscsuk, az ukrán Nemzeti Gárda szóvivője közölte:
Kupjanszk egy stratégiai jelentőségű város Harkivi területen, amelyet 2022-ben ideiglenesen megszálltak az orosz erők.
Az elmúlt hónapokban a várost súlyos támadások érték, mivel Oroszország fokozta offenzíváját a térségben. Az orosz erők egyre aktívabbá váltak Kupjanszk közelében, különösen a Harkivban megkísérelt újbóli offenzíva után.
„Az ellenség most is arra összpontosítja fő erőfeszítéseit, hogy elérje... az Oszkil folyót. A folyó közelében az ellenség megpróbál átkelőket létesíteni” – mondta Muzscsuk.
Tabajivka, Piscsane és Kolisznyikivka települések környékéről aktív harci cselekményeket jelentettek.
Az orosz hadsereg megpróbálta kiterjeszteni offenzíváját a keleti parton, de az ukrán Nemzeti Gárda csapatai sikeresen megállították ezt az előrenyomulást, amint arról Olekszandr Pivnenko, az ukrán Nemzeti Gárda parancsnoka vasárnap beszámolt.
Múlt pénteken az ukrán erők felszabadították és „megtisztították” az orosz katonáktól a Harkivi területen lévő Kruhljakivka falut. Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) Kruhliakivkát Kupjanszk védelme szempontjából fontosnak minősítette.
Közben a HUR azt is bejelentette csütörtökön, hogy
Észak-Korea közel 12 ezer katonát küldött Oroszországba, köztük 500 tisztet és három tábornokot. Az észak-koreai katonák első észleléseit október 23-án jegyezték fel.
Ezek a katonák a jelentések szerint öt katonai kiképzőtéren kapnak kiképzést, Jekatyerinoszlavkában, Knyaze-Volkonszkojéban és Szergejevkában, valamint a kelet-oroszországi Uszurijszkban és Ulan-Udében.
Az észak-koreai csapatok kiképzésének és alkalmazkodásának felügyeletére az orosz védelmi miniszterhelyettest, Junusz-bek Jevkurovot nevezték ki, a katonáknak a HUR jelentése szerint „néhány hetet” adnak az alkalmazkodásra.
Az észak-koreai katonákat lőszerrel, ágyneművel, téli ruházattal, lábbelivel és higiéniai termékekkel látják el. Az ukrán katonai hírszerzés szerint minden katona havonta 50 méter vécépapírt és 300 gramm szappant kap.
Észak-Korea tagadta az észak-koreai csapatok oroszországi jelenlétéről szóló jelentéseket, míg a Kreml szóvivője kitérő választ adott.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor csütörtökön közvetve elismerte, hogy a sztálinista diktatúra egységei segítenek Oroszországnak.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
szóljon hozzá!