
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2009. április 27., 17:482009. április 27., 17:48
Mi az álláspontja a Fidesz–Magyar Polgári Szövetségnek az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között született európai parlamenti választási összefogásról, és hogyan kommentálja, hogy kimaradt az együttműködésből a Magyar Polgári Párt?
Üdvözöljük a magyar összefogás listájának létrejöttét, régóta vártuk ezt a pillanatot. Mindenféleképpen elismerés illeti Markó Bélát, az RMDSZ és Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, hogy képesek voltak ennek a megegyezésnek a megvalósítására. Fontosnak tartom továbbá, hogy létrejött az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum is, hiszen ez lehet az a keret, amely elősegítheti, hogy valóban még teljesebbé sikerüljön tenni ezt a magyar összefogást. Fontos erdélyi magyar politikai tényezők ugyanis egyelőre nem támogatják sem a magyar összefogás listáját, sem az EMEF-et. Az egyeztető fórum szerintem az EP-választások után olyan intézmény lehet, amely jelentős szerepet játszhat a még szélesebb magyar összefogás megteremtésében.
Mi a véleménye arról, hogy a Moldovai Köztársaság polgárai esetében Románia megkönnyítette az állampolgárság odaítélését, miközben néhány évvel ezelőtt tiltakozott, amikor Magyarország a kettős állampolgárság intézményének bevezetését fontolgatta a határon túli magyarok számára?
Egy olyan országnak, amelynek nagyon látványos eredményei vannak a Moldovai Köztársaság demokratizálásának és szuverenitásának megteremtése terén, nagyon fontos, hogy aktív politikát folytasson. Éppen ezért első kritikám a magyar kormányé, amelynek véleményét a Prut menti ország válságának kirobbanása óta nem lehet hallani, ami ellentétben áll az országnak a rendszerváltozás óta meglévő Moldova-politikájával. Másodsorban a moldovai stabilizálódás hosszú távú rendezésének nagyon fontos feltétele a szakadár Dnyeszter menti köztársaság, Transznisztria helyzetének orvoslása, hiszen ez a befagyott konfliktus gyakorlatilag megbénítja az egész ország mindennapi működését.
Márpedig ez a konfliktus az autonómia keretei között valósítható meg, hiszen Transznisztria vagy függetlenné válik – amit nem támogatunk –, vagy pedig területi integritásának megőrzése mellett széleskörű autonómiát kap a régió. Nem értem, hogy ennek az autonómiának a megvalósítása érdekében miért nem lép fel sokkal egyértelműbben és határozottabban Magyarország, valamint az érdekelt tényezők. Megítélésem szerint a kettős állampolgárság jogi intézménye sem ördögtől való. E téren rendkívül fontos, hogy az Európai Unió próbáljon meg közvetíteni Románia és Moldova között annak érdekében, hogy sikerüljön megtalálni a kettős állampolgárság megfelelő formáját. Ennek intézménye ugyanis olyan eszköz lehet, amivel destabilizálni lehet egy szomszédos államot – lásd például az orosz magatartást Grúzia viszonylatában, hogy miként használják a kettős állampolgárságot ilyen célra –, de lehet stabilizáló faktor is.
Úgy gondolom, hogy a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság követelése ez utóbbi kategóriába tartozik. Márpedig ha a román politikának sikerül megoldást találnia az autonómiára és a kettős állampolgárságra a Moldovai Köztársaság viszonylatában, akkor az azzal az előnnyel is jár, hogy nem lehet az erdélyi magyarságtól ugyanezeket a jogokat megtagadni. Összességében fontosnak tartom, hogy a magyar kormány fellépjen ebben a kérdésben, természetesen összehangolva álláspontját a román partnerekkel és az erdélyi magyarsággal. Ha ez sikerül, akkor a magyar diplomácia fontos lépést tesz egy valódi szövetségesi viszony irányába, hiszen Magyarország mindenféleképpen egy korrekt partnerség szellemisége mentén helyezheti el Romániát a külpolitikai térképen.
Helyesen jár el a budapesti diplomácia, amikor konzuli ügyként kezeli a Bolíviában terrorizmus vádjával lelőtt, illetve letartóztatott anyaországi és erdélyi magyarok esetét?
Mint általában, ebben a kérdésben is elaludt a magyar diplomácia, még akkor is, ha némileg megkésve később meghozta a helyes döntéseket, és jelenleg megfelelő konzuli védelemben részesíti az érintetteket. Magyarországnak konzuli ügyként kell kezelnie ezt a kérdést, és segítenie kell a magyar állampolgárokat, illetve a letartóztatott erdélyi magyart és hozzátartozóit abban, amiben tudja. Magyarország eljárt Romániánál, és megkapta Bukaresttől a felhatalmazást arra, hogy konzuli értelemben eljárjon a Magyarországon élő, román állampolgárságú hozzátartozók kérése alapján.
Magyarországnak folyamatosan nyomon kell követnie, hogy a történteket valóban kivizsgálják, hiszen meglehetősen komoly aggodalmaink vannak az eljárás jogszerűségét illetően, miután két magyart agyonlőttek, a letartóztatottról pedig a magyar nagykövet látogatása nyomán kiderült, hogy agyba-főbe verték őket. Sőt a bolíviai hatóságok meglebegtették a halálbüntetés kiszabását is, tekintettel a vád úgynevezett terrorista jellegére. Összességében a magyar külügynek elemi kötelessége demonstrálni, mit jelent konzuli védelemben részesíteni magyar származású, illetve magyar állampolgárságú személyeket külföldön.
Külpolitikai szakértőként engedjen meg egy, a magyarországi belpolitikára vonatkozó kérdést is: képes lesz-e a nemrég megalakult Bajnai-kormány válságkezelésre?
Ez a kormány, amely nem is új, hanem a régi, nem lesz képes válságkezelésre. Márpedig Magyarországnak új, kellő legitimitással rendelkező politikára van szüksége, amit csakis új választások teremthetnek meg. Úgy gondoljuk, csak ez adhatja meg azt a felhatalmazást, hogy ilyen súlyos gazdasági-politikai krízisből Magyarország ki tudjon lábalni.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.