2009. augusztus 22., 08:212009. augusztus 22., 08:21
Sólyom László a határátkelőtől gyalog ment el az Erzsébet hídon a határig, és magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák külügyminisztérium jegyzéke szerint biztonsági kockázatot jelent a részvétele az ünnepségen.
„Visszafordulok, mert nem tudnak engem egy tudatos jogsértésbe belehajszolni, hiszen jogász vagyok, államelnök vagyok. Remélem, hogy a komáromiak ezt a látogatást így is megőrzik szívükben, és visszajövök még” - mondta az újságírók gyűrűjében Sólyom László.
A köztársasági elnök rámutatott, a szlovák fél több, mint két hónapja tudja az átadás tényét, a legutóbbi napokig mindenben együttműködést tapasztaltak, majd kijelentette „remélem, hogy az utolsó két napban kitört hisztéria a legfelsőbb szinteken nem a szlovák fél érzelmeit tükrözi”. Újságírók kérdésére Sólyom László úgy fogalmazott: egy ilyen lépést nem lehet válasz nélkül hagyni és reméli, hogy a magyar diplomácia mindent elkövet, hogy ennek a lépésnek a súlyát éreztesse nemzetközileg, de rámutatott, ettől függetlenül törekedni kell a jó viszonyra. Nagyon szeretném, ha a jogi lépések mellett történne valami a lelkekben is” - fogalmazott és kijelentette, hogy történtek ellenére a szlovák vezetőket bármikor szívesen látják Magyarországon, az itt élő szlovákság körében is.
A köztársasági elnök rámutatott, hogy szerinte semmiféle biztonsági kockázat nem állt fent és éppen arról szólt volna beszédében, hogy Szent István közös királya a magyar és a szlovák népnek. Az elnök hozzátette, beszédét átadta Magyarország Szlovákiai nagykövetének, kérve, hogy olvassa fel az ünneplőknek és végül tolmácsával mindkét nyelven felolvastatta a belépését megtiltó jegyzéket.
A szoboravatást a szlovák rendőrök körülbelül kétszáz rendőrrel biztosították, a Lúdpiac teret vasrácsokkal kerítették el, a több ezer néző a helyszínt 5-6 méter távolságból figyelhette, a sajtó munkatársait táskaátvizsgálás és fémdetektoros vizsgálat után engedték be az elkerített területre.
A kormányszóvivői iroda reagálása szerint a Magyar Köztársaság Kormánya a szlovák kormányzati döntést, „megalapozatlannak, indoklását pedig sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartja.” A közlemény felidézi a tervezett látogatással kapcsolatos korábbi történéseket, ezen belül azt is, hogy Sólyom László köztársasági elnök június végén tájékoztatta a budapesti szlovák nagykövetet a tervezett révkomáromi látogatásról. A látogatás előkészítése az ilyenkor szokásos módon rendben megtörtént, melyben részt vettek a szlovák illetékes szervek (Elnöki Hivatal, Külügyminisztérium, rendőrség, biztonsági szolgálatok) képviselői is. Az említettek semmilyen kifogást nem jeleztek akkor sem, amikor mindkét ország szakembereinek a részvételével augusztus 18-án megtörtént az ünnepség helyszínének közös megtekintése - áll a közleményben.
Balázs Péter külügyminiszter szintén példátlannak nevezte az esetet. Az MTI-nek nyilatkozva közölte: a magyar Külügyminisztérium tájékoztatni akarja a szélesebb nemzetközi közvéleményt és az Európai Unió (EU) tagállamait arról, hogy Szlovákia pénteken megvonta Sólyom László köztársasági elnöktől az engedélyt, hogy beléphessen az országba. Hozzátette: később berendelik a Külügyminisztériumba a szlovák nagykövetet is. Kijelentette, hogy a szlovák fél lépése ellentétes az EU szellemével betűjével és rendelkezéseivel, miközben véleménye szerint „nem áll meg a lábán” az, amire a szlovák Külügyminisztérium a jegyzékében hivatkozott. Elmondta azt is, hogy az eset miatt tettek egy nyilatkozatot és kezdeményezte az Országgyűlés külügyi bizottságának összehívását, amelyre várhatóan szeptember elején kerül sor.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke közölte: kezdeményezi, hogy a bizottság hallgassa meg a külügyminisztert. A bizottsági elnök álláspontja szerint a pénteki esemény egy hosszú folyamatnak a végkifejlete, ami arról szól, hogy kormányzati rangra emelkedett az elmúlt három esztendőben a magyarellenesség, aminek a legfőbb oka az, hogy egy szélsőséges pártot emelt a kormánykoalícióba Robert Fico miniszterelnök. Hozzátette: ebben a helyzetben a nemzetközi közösségé a feladat, hogy megtalálja a megoldást arra, hogyan térítheti vissza Szlovákiát a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásának útjára.
Az MSZP álláspontja szerint a szlovák fél döntésével nem az európai szokásokat követte. „Amikor ilyen feszült két ország kapcsolata, jó döntést hozni csak a józan észre és az európai normákra hallgatva lehet. Egy nehéz helyzetben is az a követelmény, hogy egy lépés ne fokozza a feszültséget, hanem a két nemzet kapcsolatát fejlessze. A szlovák fél mostani döntésével nem ezt a szempontot és nem az európai szokásokat követte” - áll Kozma Józsefnek, az Országgyűlés külügyi bizottsága MSZP-s alelnökének a közleményében.
Tőkés László romániai európai parlamenti képviselő az európai törvényhozói testület elé kívánja vinni a magyar köztársasági elnök szlovákiai útjának az ügyét. Közölte: példa nélküli az Európai Unió történetében az, ami két tagország, Magyarország és Szlovákia között történt. Szerinte a szlovák kormány a szabad kapcsolattartás elemi szabályait rúgta fel, amikor nemkívánatos személynek nyilvánította Sólyom Lászlót.
A magyar Köztársasági Elnöki Hivatal pénteken délben még azt közölte, hogy az államfő programjában változás nincs, délután részt vesz és beszédet mond Révkomáromban a szoboravatásán. Az elnök diplomáciai csatornákon fordult szlovák partneréhez, Ivan Gasparovichoz, és jelezte: fenntartja részvételi szándékát a komáromi szoboravatón.
Bajnai Gordon miniszterelnök pénteken délelőtt telefonon egyeztetett Robert Fico szlovák kormányfővel a látogatás kapcsán, s a szlovák kormányfő biztosította Bajnait, hogy gondoskodnak a magyar államfő és a rendezvény biztonságáról.
Robert Fico egy péntek esti tévéinterjúban kifejtette: a pozsonyi magyar nagykövetség csak augusztus 13-án közölte levélben a szlovák külüggyel, hogy Sólyom augusztus 21-én részt vesz Szent István szobrának felavatásán Révkomáromban. Részletesebb információkat állítólag csak kedden szereztek, amikor egy magyar küldöttség Révkomáromban járt, hogy előkészítse a látogatást. Hasonló nyilatkozatot tett Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter is. Mindketten arra a felvetésre reagáltak, miért tiltakozott a látogatás ellen a szlovák fél csak az utolsó két-három napban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok