2009. augusztus 22., 08:212009. augusztus 22., 08:21
Sólyom László a határátkelőtől gyalog ment el az Erzsébet hídon a határig, és magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák külügyminisztérium jegyzéke szerint biztonsági kockázatot jelent a részvétele az ünnepségen.
„Visszafordulok, mert nem tudnak engem egy tudatos jogsértésbe belehajszolni, hiszen jogász vagyok, államelnök vagyok. Remélem, hogy a komáromiak ezt a látogatást így is megőrzik szívükben, és visszajövök még” - mondta az újságírók gyűrűjében Sólyom László.
A köztársasági elnök rámutatott, a szlovák fél több, mint két hónapja tudja az átadás tényét, a legutóbbi napokig mindenben együttműködést tapasztaltak, majd kijelentette „remélem, hogy az utolsó két napban kitört hisztéria a legfelsőbb szinteken nem a szlovák fél érzelmeit tükrözi”. Újságírók kérdésére Sólyom László úgy fogalmazott: egy ilyen lépést nem lehet válasz nélkül hagyni és reméli, hogy a magyar diplomácia mindent elkövet, hogy ennek a lépésnek a súlyát éreztesse nemzetközileg, de rámutatott, ettől függetlenül törekedni kell a jó viszonyra. Nagyon szeretném, ha a jogi lépések mellett történne valami a lelkekben is” - fogalmazott és kijelentette, hogy történtek ellenére a szlovák vezetőket bármikor szívesen látják Magyarországon, az itt élő szlovákság körében is.
A köztársasági elnök rámutatott, hogy szerinte semmiféle biztonsági kockázat nem állt fent és éppen arról szólt volna beszédében, hogy Szent István közös királya a magyar és a szlovák népnek. Az elnök hozzátette, beszédét átadta Magyarország Szlovákiai nagykövetének, kérve, hogy olvassa fel az ünneplőknek és végül tolmácsával mindkét nyelven felolvastatta a belépését megtiltó jegyzéket.
A szoboravatást a szlovák rendőrök körülbelül kétszáz rendőrrel biztosították, a Lúdpiac teret vasrácsokkal kerítették el, a több ezer néző a helyszínt 5-6 méter távolságból figyelhette, a sajtó munkatársait táskaátvizsgálás és fémdetektoros vizsgálat után engedték be az elkerített területre.
A kormányszóvivői iroda reagálása szerint a Magyar Köztársaság Kormánya a szlovák kormányzati döntést, „megalapozatlannak, indoklását pedig sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartja.” A közlemény felidézi a tervezett látogatással kapcsolatos korábbi történéseket, ezen belül azt is, hogy Sólyom László köztársasági elnök június végén tájékoztatta a budapesti szlovák nagykövetet a tervezett révkomáromi látogatásról. A látogatás előkészítése az ilyenkor szokásos módon rendben megtörtént, melyben részt vettek a szlovák illetékes szervek (Elnöki Hivatal, Külügyminisztérium, rendőrség, biztonsági szolgálatok) képviselői is. Az említettek semmilyen kifogást nem jeleztek akkor sem, amikor mindkét ország szakembereinek a részvételével augusztus 18-án megtörtént az ünnepség helyszínének közös megtekintése - áll a közleményben.
Balázs Péter külügyminiszter szintén példátlannak nevezte az esetet. Az MTI-nek nyilatkozva közölte: a magyar Külügyminisztérium tájékoztatni akarja a szélesebb nemzetközi közvéleményt és az Európai Unió (EU) tagállamait arról, hogy Szlovákia pénteken megvonta Sólyom László köztársasági elnöktől az engedélyt, hogy beléphessen az országba. Hozzátette: később berendelik a Külügyminisztériumba a szlovák nagykövetet is. Kijelentette, hogy a szlovák fél lépése ellentétes az EU szellemével betűjével és rendelkezéseivel, miközben véleménye szerint „nem áll meg a lábán” az, amire a szlovák Külügyminisztérium a jegyzékében hivatkozott. Elmondta azt is, hogy az eset miatt tettek egy nyilatkozatot és kezdeményezte az Országgyűlés külügyi bizottságának összehívását, amelyre várhatóan szeptember elején kerül sor.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke közölte: kezdeményezi, hogy a bizottság hallgassa meg a külügyminisztert. A bizottsági elnök álláspontja szerint a pénteki esemény egy hosszú folyamatnak a végkifejlete, ami arról szól, hogy kormányzati rangra emelkedett az elmúlt három esztendőben a magyarellenesség, aminek a legfőbb oka az, hogy egy szélsőséges pártot emelt a kormánykoalícióba Robert Fico miniszterelnök. Hozzátette: ebben a helyzetben a nemzetközi közösségé a feladat, hogy megtalálja a megoldást arra, hogyan térítheti vissza Szlovákiát a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásának útjára.
Az MSZP álláspontja szerint a szlovák fél döntésével nem az európai szokásokat követte. „Amikor ilyen feszült két ország kapcsolata, jó döntést hozni csak a józan észre és az európai normákra hallgatva lehet. Egy nehéz helyzetben is az a követelmény, hogy egy lépés ne fokozza a feszültséget, hanem a két nemzet kapcsolatát fejlessze. A szlovák fél mostani döntésével nem ezt a szempontot és nem az európai szokásokat követte” - áll Kozma Józsefnek, az Országgyűlés külügyi bizottsága MSZP-s alelnökének a közleményében.
Tőkés László romániai európai parlamenti képviselő az európai törvényhozói testület elé kívánja vinni a magyar köztársasági elnök szlovákiai útjának az ügyét. Közölte: példa nélküli az Európai Unió történetében az, ami két tagország, Magyarország és Szlovákia között történt. Szerinte a szlovák kormány a szabad kapcsolattartás elemi szabályait rúgta fel, amikor nemkívánatos személynek nyilvánította Sólyom Lászlót.
A magyar Köztársasági Elnöki Hivatal pénteken délben még azt közölte, hogy az államfő programjában változás nincs, délután részt vesz és beszédet mond Révkomáromban a szoboravatásán. Az elnök diplomáciai csatornákon fordult szlovák partneréhez, Ivan Gasparovichoz, és jelezte: fenntartja részvételi szándékát a komáromi szoboravatón.
Bajnai Gordon miniszterelnök pénteken délelőtt telefonon egyeztetett Robert Fico szlovák kormányfővel a látogatás kapcsán, s a szlovák kormányfő biztosította Bajnait, hogy gondoskodnak a magyar államfő és a rendezvény biztonságáról.
Robert Fico egy péntek esti tévéinterjúban kifejtette: a pozsonyi magyar nagykövetség csak augusztus 13-án közölte levélben a szlovák külüggyel, hogy Sólyom augusztus 21-én részt vesz Szent István szobrának felavatásán Révkomáromban. Részletesebb információkat állítólag csak kedden szereztek, amikor egy magyar küldöttség Révkomáromban járt, hogy előkészítse a látogatást. Hasonló nyilatkozatot tett Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter is. Mindketten arra a felvetésre reagáltak, miért tiltakozott a látogatás ellen a szlovák fél csak az utolsó két-három napban.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.