2011. április 05., 09:372011. április 05., 09:37
Az elképzelés szerint a folyamatot Kadhafi második fia, Szaif al-Iszlám vezényelné le. Az ajánlatról a The New York Times című tekintélyes lap közölt értesülést vasárnap internetes oldalán, diplomáciai és líbiai hivatalos forrásokra hivatkozva. „Az Átmeneti Nemzeti Tanács teljes egészében elutasítja ezt az elgondolást” – tudatta szóvivője útján a líbiai felkelők által létrehozott vezetőtestület. „Kadhafinak és fiainak távozniuk kell, csak ezután kezdődhet bármilyen diplomáciai tárgyalás” – mondta a szóvivő. „Hogyan lehetne úgy tárgyalni, hogy fegyvert szegeznek ránk?” – tette föl a kérdést. Közben tegnap is folytatódtak a harcok a Tripolitól mintegy 800 kilométerre keletre fekvő Brega városánál. Megfigyelők szerint a lázadók – miután szegényes felszereltségüket nagy lelkesedéssel pótolva előrenyomultak egészen a Tripolitól alig több mint 500 kilométerre lévő Ben Dzsavádig, majd ugyanilyen gyorsan visszaverte őket a Kadhafihoz hű erők offenzívája – ezúttal szervezettebben, felkészültebb parancsnokok irányításával és nagyobb tűzerővel nyomulnak előre. Abdelati el-Obeidi líbiai külügyminiszter-helyettes vasárnap este Athénban az őt fogadó Jeórjiosz Papandreu görög kormányfővel egyébként azt közölte: Líbia a harcok befejezését akarja. A líbiai küldött szavai szerint a tripoli hatóságok megoldást akarnak a válságra.
Közben a líbiai felkelők egyik vezére megerősítette, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető emberei is áldozatul estek annak a NATO-légicsapásnak, amely tévedésből a lázadók állását érte a hétvégén Brega városnál. Musztafa Abdel-Dzsalíl, az Átmeneti Nemzeti Tanács vezetője elmondta, „egy belső vizsgálat” alapján megállapították, hogy „a baráti tűz” áldozatai nem „fiatal forradalmárok” voltak, hanem „valójában Kadhafi emberei, akik beszivárogtak” a felkelők közé. Traian Băsescu román államfő egyébként tegnap levélben tájékoztatta a képviselőházat arról, hogy jóváhagyta Washington kérését, miszerint a NATO-műveletekben részt vevő amerikai vadászgépek légi utántöltésére szolgáló üzemanyag-szállító repülőgépek használhatják a román repülőtereket.
| Az algériai hírszerzés szerint az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet a zűrzavaros líbiai helyzetet arra használja ki, hogy fegyvereket, köztük modern légvédelmi rakétákat csempésszen ki az országból. A napokban nyolc Toyota típusú kisteherautó hagyta el Kelet-Líbiát, és Csádon, majd Nigeren áthaladva megérkezett a Mali északi részében kialakított rejtekhelyre. Rakományuk fegyver és lőszer volt: géppisztolyok és géppuskák, kézi páncéltörő gránátvetők (RPG–7), robbanóanyagok, lőszerek és a nyugaton SAM–7 típusjelzéssel ismert föld-levegő rakéták. Az al-Kaida észak-afrikai szárnyának csempészakciója most is folyik. |
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!