A belső határellenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet egységének feltétlen megőrzése mellett érveltek a pénteki brüsszeli európai uniós belügyminiszteri tanácskozás résztvevői.
2015. december 06., 14:422015. december 06., 14:42
2015. december 06., 15:282015. december 06., 15:28
A tanácskozás után az illetékes uniós biztos azt mondta, csak akkor lehet hatékonyan fellépni a menekültválság kezelésében, ha a tagországok betartják a szabályokat.
Mindazonáltal a Financial Times című gazdasági napilap szombaton úgy értesült: a miniszterek abban is megállapodtak, hogy tovább dolgoznak egy olyan terven, amely bizonyos esetekben lehetővé teszi az egyezmény felfüggesztését. A terv lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy legtöbb két évre felfüggesszék a belső határellenőrzés megszüntetését kimondó egyezményt.
A javaslat egyik legfőbb támogatója Németország, az indok pedig az, hogy az elmúlt hónapokban zajló migránsválság nyomán felszínre kerültek a schengeni rendszer hiányosságai.
A terv ötletét az unió soros luxembugi elnöksége dolgozta ki. Jan Asselborn luxemburgi külügyminiszter közölte: a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy amennyiben súlyos, a schengeni övezet számára veszélyes problémák merülnek föl, közös, európai tervnek kell léteznie a határellenőrzés biztosítására egy legkevesebb hathónapos időszakra.
A tanácskozáson fölmerült az is, hogy egy időre felfüggesszék Görögország schengeni tagságát, mivel a bevándorlók legnagyobb része ide érkezik, az athéni hatósságok pedig gyakorlatilag ellenőrizetlenül engedik őket tovább.
Egy úgynevezett mini Schengen lehetősége nem vetődött fel az európai külső és belső határok védelméről, a határátlépés szigorításáról folytatott vitán. Az egység megőrzésének és az ellenőrzések bevezetésének a módjáról az egyes országok eltérően vélekednek ugyan, de mind az Európai Bizottság, mind a tagállamok a schengeni szabályozás megtartása mellett képzelik el Európa egységét. Az az álláspont, amely szerint első lépésként az unió külső határainak védelmét kell megoldani, az ülés vitaanyagában megjelent és egyértelmű támogatást kapott.
A külső határok védelmével kapcsolatban folytatott pénteki vitában Görögország nagyobb belátást mutatott. Athén hajlandónak mutatkozott elfogadni az uniós segítséget és aktiválta az úgynevezett polgári védelmi mechanizmust, amely a menekültek ellátásához és annak teljes lebonyolításához szükséges tárgyi eszközök telepítését jelenti.
Ígéretet tett a menedékkérőket regisztráló központok (hot spotok) hatékonyabb működtetésére és kijelentette, hogy együtt kíván működni az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO) és beengedi országa területére az uniós határvédelmi ügynökséget (Frontex) is. A határellenőrzéssel kapcsolatban az ülésező politikusok megállapodtak a légi utasok adatait rögzítő rendszer (PNR) létrehozásának részleteiről.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap értesülései szerint egyébként a Frontex a nemzeti szuverenitást csorbítva az adott ország kérése és beleegyezése nélkül is átvehetne határőrizeti feladatokat bármely uniós tagországtól az Európai Bizottság formálódó javaslata szerint, amelyet a brüsszeli testület már a következő uniós csúcs előtt, december 15-én bemutat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!