Fotó: ENSZ
Az Egyesült Államok vétójával az ENSZ Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság megadását csütörtökön.
2024. április 19., 08:402024. április 19., 08:40
A New York-i szavazáson az amerikai vétó mellett két tagállam tartózkodott, így a szavazás eredménye 12 igen és 1 nem szavazat volt.
Az amerikai álláspont alapján
Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője még a voksolást megelőzően úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok világos és következetes ebben a kérdésben, az ENSZ-en belüli lépést pedig túlságosan elsietettnek tartja, ami a legjobb szándék mellett sem hozhat államiságot a palesztin emberek számára. Megállapította azt is:
Zijád Abu-Amr, a palesztinok különleges ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács ülésén értetlenségét fejezte ki azzal az érvvel kapcsolatban, hogy Palesztina önálló államként való elismerése, és a teljes jogú ENSZ-tagság megadása káros lenne az izraeliek és palesztinok közötti béke kilátásaira nézve.
Jiszráel Kac, Izrael külügyminisztere elismerését fejezte ki az Egyesült Államok felé a vétó miatt, és
A kormánytag a közösségi médiában tett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a palesztin állam elismerésének javaslata a zsidók ellen a holokauszt óta elkövetett legsúlyosabb mészárlás elkövetése után hat hónappal, a terrorizmus megjutalmazását jelentette.
A szavazást megelőzően a Biztonsági Tanácsban miniszteri vitát tartottak arról, hogy a jelenlegi megfigyelői státuszból teljes tagállami státusz, és az államiság elismerése indokolt-e a palesztinok számára.
Az önálló palesztin állam elismerését Mahmúd Abbász, a Palesztin hatóság vezetője 2011-ben hivatalosan kérte az ENSZ-től. A kérdés akkor nem került szavazásra, mert a palesztin fél nem tudta felmutatni kérelméhez a Biztonsági Tanács 15 tagjából minimum 9-nek a támogatását.
New Yorkban több tucat Izrael ellen tüntető diákot vettek őrizetbe
Számos Izrael-ellenes tüntetőt őrizetbe vettek New Yorkban a Columbia Egyetem területén, akik szerda reggel kezdtek ülőtiltakozást az intézmény bejáratánál.
A felvételek alapján a New York-i rendőrség buszaira tereltek több tucat tüntetőt, aki egy palesztinpárti diákszervezet hívására vert sátrat az egyetem bejárata előtti füves területen. Az Egyesült Államok elit egyetemei közé sorolt Columbia rektora, Minouche Shafik üzenetet küldött a diákszervezet vezetőjének, ami szerint a rendkívüli körülmények, rendkívüli lépéseket tettek szükségessé. Hozzátette, hogy a tüntetést kezdett hallgatók szabályok és előírások hosszú listáját sértették meg.
A diákok azt követelték az egyetem vezetésétől, hogy szakítsa meg a kapcsolatot olyan a cégekkel, amelyek kötődnek Izraelhez.
A tüntetők között volt Isra Hirsi, egy demokrata kongresszusi képviselő, Ilhan Omar lánya, akit a tiltakozáson való részvétele miatt felfüggesztett a felsőoktatási intézmény, a Barnard College, amelynek hallgatója.
Szerdán – azon a napon, amikor az egyetemen tiltakozás kezdődött – a Columbia Egyetem rektora és több vezetője Washingtonban kongresszusi meghallgatáson vett részt, aminek témája az intézményen belül tapasztalt antiszemitizmus volt. Az egyetemi vezetők határozottan az egyetem szabályzatába ütközőnek mondták a népirtásra való felszólítást.
Egy hasonló meghallgatáson a közelmúltban ugyanerre a kérdésre kitérő választ adott a Harvard Egyetem rektora, aki nem sokkal később lemondott posztjáról.
Szintén csütörtökön a Google közölte, hogy elbocsátotta 28 alkalmazottját, aki az informatikai vállalat több irodájában ülősztrájkot kezdett azt követelve, hogy a cég mondjon fel egy 1,2 milliárd dolláros megbízási szerződést az izraeli kormánnyal. A szerződés felhőalapú szolgáltatásról szól az izraeli védelmi erők számára. A New Yorkban és Kaliforniában tüntető alkalmazottakat szintén hatósági erővel kellett eltávolítani, közülük 9 embert tartóztattak le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!