Fotó: ENSZ
Az Egyesült Államok vétójával az ENSZ Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság megadását csütörtökön.
2024. április 19., 08:402024. április 19., 08:40
A New York-i szavazáson az amerikai vétó mellett két tagállam tartózkodott, így a szavazás eredménye 12 igen és 1 nem szavazat volt.
Az amerikai álláspont alapján
Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője még a voksolást megelőzően úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok világos és következetes ebben a kérdésben, az ENSZ-en belüli lépést pedig túlságosan elsietettnek tartja, ami a legjobb szándék mellett sem hozhat államiságot a palesztin emberek számára. Megállapította azt is:
Zijád Abu-Amr, a palesztinok különleges ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács ülésén értetlenségét fejezte ki azzal az érvvel kapcsolatban, hogy Palesztina önálló államként való elismerése, és a teljes jogú ENSZ-tagság megadása káros lenne az izraeliek és palesztinok közötti béke kilátásaira nézve.
Jiszráel Kac, Izrael külügyminisztere elismerését fejezte ki az Egyesült Államok felé a vétó miatt, és
A kormánytag a közösségi médiában tett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a palesztin állam elismerésének javaslata a zsidók ellen a holokauszt óta elkövetett legsúlyosabb mészárlás elkövetése után hat hónappal, a terrorizmus megjutalmazását jelentette.
A szavazást megelőzően a Biztonsági Tanácsban miniszteri vitát tartottak arról, hogy a jelenlegi megfigyelői státuszból teljes tagállami státusz, és az államiság elismerése indokolt-e a palesztinok számára.
Az önálló palesztin állam elismerését Mahmúd Abbász, a Palesztin hatóság vezetője 2011-ben hivatalosan kérte az ENSZ-től. A kérdés akkor nem került szavazásra, mert a palesztin fél nem tudta felmutatni kérelméhez a Biztonsági Tanács 15 tagjából minimum 9-nek a támogatását.
New Yorkban több tucat Izrael ellen tüntető diákot vettek őrizetbe
Számos Izrael-ellenes tüntetőt őrizetbe vettek New Yorkban a Columbia Egyetem területén, akik szerda reggel kezdtek ülőtiltakozást az intézmény bejáratánál.
A felvételek alapján a New York-i rendőrség buszaira tereltek több tucat tüntetőt, aki egy palesztinpárti diákszervezet hívására vert sátrat az egyetem bejárata előtti füves területen. Az Egyesült Államok elit egyetemei közé sorolt Columbia rektora, Minouche Shafik üzenetet küldött a diákszervezet vezetőjének, ami szerint a rendkívüli körülmények, rendkívüli lépéseket tettek szükségessé. Hozzátette, hogy a tüntetést kezdett hallgatók szabályok és előírások hosszú listáját sértették meg.
A diákok azt követelték az egyetem vezetésétől, hogy szakítsa meg a kapcsolatot olyan a cégekkel, amelyek kötődnek Izraelhez.
A tüntetők között volt Isra Hirsi, egy demokrata kongresszusi képviselő, Ilhan Omar lánya, akit a tiltakozáson való részvétele miatt felfüggesztett a felsőoktatási intézmény, a Barnard College, amelynek hallgatója.
Szerdán – azon a napon, amikor az egyetemen tiltakozás kezdődött – a Columbia Egyetem rektora és több vezetője Washingtonban kongresszusi meghallgatáson vett részt, aminek témája az intézményen belül tapasztalt antiszemitizmus volt. Az egyetemi vezetők határozottan az egyetem szabályzatába ütközőnek mondták a népirtásra való felszólítást.
Egy hasonló meghallgatáson a közelmúltban ugyanerre a kérdésre kitérő választ adott a Harvard Egyetem rektora, aki nem sokkal később lemondott posztjáról.
Szintén csütörtökön a Google közölte, hogy elbocsátotta 28 alkalmazottját, aki az informatikai vállalat több irodájában ülősztrájkot kezdett azt követelve, hogy a cég mondjon fel egy 1,2 milliárd dolláros megbízási szerződést az izraeli kormánnyal. A szerződés felhőalapú szolgáltatásról szól az izraeli védelmi erők számára. A New Yorkban és Kaliforniában tüntető alkalmazottakat szintén hatósági erővel kellett eltávolítani, közülük 9 embert tartóztattak le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!