Fotó: ENSZ
Az Egyesült Államok vétójával az ENSZ Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság megadását csütörtökön.
2024. április 19., 08:402024. április 19., 08:40
A New York-i szavazáson az amerikai vétó mellett két tagállam tartózkodott, így a szavazás eredménye 12 igen és 1 nem szavazat volt.
Az amerikai álláspont alapján
Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője még a voksolást megelőzően úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok világos és következetes ebben a kérdésben, az ENSZ-en belüli lépést pedig túlságosan elsietettnek tartja, ami a legjobb szándék mellett sem hozhat államiságot a palesztin emberek számára. Megállapította azt is:
Zijád Abu-Amr, a palesztinok különleges ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács ülésén értetlenségét fejezte ki azzal az érvvel kapcsolatban, hogy Palesztina önálló államként való elismerése, és a teljes jogú ENSZ-tagság megadása káros lenne az izraeliek és palesztinok közötti béke kilátásaira nézve.
Jiszráel Kac, Izrael külügyminisztere elismerését fejezte ki az Egyesült Államok felé a vétó miatt, és
A kormánytag a közösségi médiában tett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a palesztin állam elismerésének javaslata a zsidók ellen a holokauszt óta elkövetett legsúlyosabb mészárlás elkövetése után hat hónappal, a terrorizmus megjutalmazását jelentette.
A szavazást megelőzően a Biztonsági Tanácsban miniszteri vitát tartottak arról, hogy a jelenlegi megfigyelői státuszból teljes tagállami státusz, és az államiság elismerése indokolt-e a palesztinok számára.
Az önálló palesztin állam elismerését Mahmúd Abbász, a Palesztin hatóság vezetője 2011-ben hivatalosan kérte az ENSZ-től. A kérdés akkor nem került szavazásra, mert a palesztin fél nem tudta felmutatni kérelméhez a Biztonsági Tanács 15 tagjából minimum 9-nek a támogatását.
New Yorkban több tucat Izrael ellen tüntető diákot vettek őrizetbe
Számos Izrael-ellenes tüntetőt őrizetbe vettek New Yorkban a Columbia Egyetem területén, akik szerda reggel kezdtek ülőtiltakozást az intézmény bejáratánál.
A felvételek alapján a New York-i rendőrség buszaira tereltek több tucat tüntetőt, aki egy palesztinpárti diákszervezet hívására vert sátrat az egyetem bejárata előtti füves területen. Az Egyesült Államok elit egyetemei közé sorolt Columbia rektora, Minouche Shafik üzenetet küldött a diákszervezet vezetőjének, ami szerint a rendkívüli körülmények, rendkívüli lépéseket tettek szükségessé. Hozzátette, hogy a tüntetést kezdett hallgatók szabályok és előírások hosszú listáját sértették meg.
A diákok azt követelték az egyetem vezetésétől, hogy szakítsa meg a kapcsolatot olyan a cégekkel, amelyek kötődnek Izraelhez.
A tüntetők között volt Isra Hirsi, egy demokrata kongresszusi képviselő, Ilhan Omar lánya, akit a tiltakozáson való részvétele miatt felfüggesztett a felsőoktatási intézmény, a Barnard College, amelynek hallgatója.
Szerdán – azon a napon, amikor az egyetemen tiltakozás kezdődött – a Columbia Egyetem rektora és több vezetője Washingtonban kongresszusi meghallgatáson vett részt, aminek témája az intézményen belül tapasztalt antiszemitizmus volt. Az egyetemi vezetők határozottan az egyetem szabályzatába ütközőnek mondták a népirtásra való felszólítást.
Egy hasonló meghallgatáson a közelmúltban ugyanerre a kérdésre kitérő választ adott a Harvard Egyetem rektora, aki nem sokkal később lemondott posztjáról.
Szintén csütörtökön a Google közölte, hogy elbocsátotta 28 alkalmazottját, aki az informatikai vállalat több irodájában ülősztrájkot kezdett azt követelve, hogy a cég mondjon fel egy 1,2 milliárd dolláros megbízási szerződést az izraeli kormánnyal. A szerződés felhőalapú szolgáltatásról szól az izraeli védelmi erők számára. A New Yorkban és Kaliforniában tüntető alkalmazottakat szintén hatósági erővel kellett eltávolítani, közülük 9 embert tartóztattak le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!