
Kevés eséllyel indult. A választókerületeket úgy alakították ki, hogy a magyaroknak a lehető legkisebb esélyük legyen képviselőt küldeni a törvényhozásba
Fotó: Facebook/KMKSZ
Nem a magyarok szavazókedvén múlott a kárpátaljai eredmény, hanem azon, hogy Kijev megtagadta a magyar választókörzet létrehozását – kommentálta a Krónikának a választás utáni helyzetet K. Debreceni Mihály, az MTVA kárpátaljai tudósítója.
2019. július 22., 23:022019. július 22., 23:02
2019. július 22., 23:112019. július 22., 23:11
Amint arról beszámoltunk, a várakozásoknak megfelelően alakultak Ukrajnában a vasárnapi előre hozott választás eredményei: a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája (Szluha Narodu) nevű párt jó eséllyel megszerzi a parlamenti mandátumok több mint felét a 450 fős ukrán törvényhozásban, legalábbis ezt mutatják a választások részeredményei.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája (Szluha Narodu) nevű párt jó eséllyel megszerzi a parlamenti mandátumok több mint felét a 450 fős ukrán törvényhozásban, legalábbis ezt mutatják az előre hozott parlamenti választások részeredményei.
Magyar jelölt három kárpátaljai egyéni választókerületben indult, de a jelek szerint nem sikerül bejutniuk a parlamentbe – többek között azért sem, mert a választókerületeket úgy alakították ki, hogy a magyaroknak a lehető legkisebb esélyük legyen képviselőt küldeni a törvényhozásba.

Nem sikerült áttörést elérnie és képviselőt bejuttatnia az ukrán parlamentbe a kárpátaljai magyarságnak a vasárnapi előrehozott törvényhozási választáson, amelyen a KMKSZ szerint mind a kampány idején, mind a szavazás napján számos visszaélés történt.
– mutatott rá lapunknak K. Debreceni Mihály.
Az MTVA kárpátaljai tudósítója hozzátette: Ukrajnában hagyománya van a szavazatvásárlásnak, a hatóságok pedig hajlamosak félrenézni egy-egy gazdag jelölt esetében. Királyházán szombaton a KMKSZ megfigyelői arra lettek figyelmesek, hogy romákat szállítanak a választási körzetekbe. Azzal buktak le, hogy azonnal követelni kezdték a szavazatért járó pénzt. A megfigyelők pedig elmondták, hogy a romák Brenzovics Laszló ellenfelére, Vladiszlav Poljakra szavaztak.
A magyarellenes megfélemlítő kampány kapcsán Debreceni kifejtette: a kormány kommandósai inkább összehozták az embereket, minthogy eltántorították volna őket. Szőlőgyulán, ahol megkeresték Rezes Károly megyei frakcióvezetőt otthonában, az egész falu Brenzovicsra szavazott.
– idézte fel, hogy valakik a magyar politikuséval megegyező nevű jelöltet indítottak, majd magyar nyelvű sms-ekben tévesztették meg a polgárokat, a rá való szavazásra buzdítva őket.
A jövő kapcsán K. Debreceni kifejtette: most azt várja mindenki, hogy az új parlamenttel Volodimir Zelenszkij elnöknek könnyebb dolga lesz.
– emlékeztetett. A rockénekes Szvjatoszlav Vakarcsukról elmondta: annak pártja valójában Petro Porosenko volt államfő zsebpártja, vagyis technikai alakulata. „Az énekes lembergi szülőktől, de Munkácson született. Apja a volt oktatási miniszter, aki arról vált hírhedté anno a Timosenko-kormány alatt, hogy meghozta az első kisebbségellenes intézkedést, ukránosítani próbálva a felvételi rendszert és az érettségit” – vázolta a helyzetet lapunknak K. Debreceni Mihály.
Lőrincz P. Gabriella kárpátaljai költő a Krónikának nyilatkozva a helyzetről azt mondta: a kárpátaljai magyarokat nem tudták megfélemlíteni, csak dühösebbek lettek. A költőnő egyébként egy ideje az ukrán állam magyarellenes intézkedései miatt átköltözött Magyarországra.
– ecsetelte helyzetét, amely a kárpátaljai viszonyokra is jól rávilágít. Mint kifejtette, ő és több ismerőse sem bízik Volodimir Zelenszkij elnökben és pártjában. „Zelenszkij csalódást okozott, már kezdenek rájönni a kárpátaljaiak, hogy ő is csak egy a többi közül” – fogalmazott. Kérdésünkre, sikerült-e megfélemlíteni a kárpátaljai magyarokat a magyarellenes lépésekkel, úgy válaszolt: megfélemlíteni nem sikerült őket, inkább dühösek lettek az emberek és nőtt a gyűlölet.
Kérdésünkre, miért volt olyan alacsony a részvételi arány Kárpátalján, kifejtette: az emberek nagy része nincs otthon, mintegy 20 millió ember dolgozik külföldön.
Munkásbuszokkal utazom, Zaporizsjéből, Harkovból, mindenhonnét jönnek a magyar gyárakba, Csehországba néha naponta 400 új munkás érkezik Ukrajnából, de Angliába, Németországba is mennek. Most ezek a célországok, ilyen nem volt még soha” – mondta Lőrincz P. Gabriella. Hozzátette, a megélhetés sem könnyű: Kárpátalján olcsó a cigaretta és az alkohol, minden más budapesti áron van. Így Magyarországon vidéken kevesebből meg lehet élni, mint otthon.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
szóljon hozzá!