
Fotó: Facebook/Minority SafePack
Fellebbezett a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága hétfőn az Európai Bizottság (EB) elleni eljárása keretében – közölte Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.
2023. január 23., 18:452023. január 23., 18:45
2023. január 23., 18:462023. január 23., 18:46
Az RMDSZ-es politikus lapunkhoz is eljuttatott közleményéből kiderül, hogy a kezdeményező bizottság és a FUEN elnöksége „egyhangúan” döntött a fellebbezés benyújtása mellett. (Ehelyett a helyes alak természtesen az egyhangúlag). A Minority SafePack elindítói 2021-ben fordultak az EU bíróságához, miután az Európai Bizottság elutasította, hogy jogalkotást kezdeményezzen az európai őshonos nemzeti kisebbségek védelmében.
A kezdeményezők most a EU Bíróságától remélnek jogorvoslatot, mivel úgy értékelik: a törvényszéki döntés nem áll összhangban az európai polgári kezdeményezéseket érintő saját ítéleteivel. A fellebbezési beadvány az intézményi részrehajlás példájaként hozza fel, hogy az EB képviselői hét alkalommal találkoztak a
tenyészállatok ketrecben tartásánának betiltását követelő End the Cage Age kezdeményezés képviselőivel, és csupán a szabályzat által előírt egyetlen alkalommal az MSPI képviselőivel. A döntés ugyanakkor hivatkozik olyan Európa tanácsi intézményekre és jogi eszközökre, amelyeknek az EU nem része és amelyeket az EU több tagállama nem ratifikált.
„Nehezményezzük, hogy a törvényszék mérlegelés nélkül az EB álláspontját ismételte meg, pedig az több pontjában is, tényszerűen nem igaz. Az állítás, hogy az unió már mindent megtett volna az MSPI-ban foglaltak, a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelmében, jogilag nem támasztható alá” – szögezte le a FUEN elnöke. Vincze Loránt rámutatott: végigjárják a jogi utat, minden eszközt felhasználnak, ugyanis ezzel tartoznak a több mint ötvenmillió uniós polgárnak, aki valamelyik kisebbségi nyelvet beszéli. Úgy értékelte: az MSPI már így is eredményes volt az őshonos kisebbségek problémáinak megismertetése terén, de addig nem adják fel, amíg konkrét intézkedéseket nem érnek el.
Az EU Törvényszéke alapfokon 2022. november 9-én döntött az ügyben. A luxembourgi testület nem semmisítette meg az Európai Bizottságnak a Minority SafePack több mint egymillió aláírással alátámasztott javaslatairól szóló, 2021. januárban hozott elutasító döntését. A törvényszék szerint „az EU által a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontosságának hangsúlyozása és a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása érdekében már megtett intézkedések elegendőek a kezdeményezés célkitűzéseinek eléréséhez”. Az Európai Unió Bírósága várhatóan két éven belül dönt az ügyben.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
szóljon hozzá!