Az iráni atomprogram nemzetközi ellenőrzéséről szóló, kedden aláírt megállapodás nem szüntette meg a rakétafenyegetést – jelentette ki a NATO egyik illetékese, hozzátéve: az európai rakétavédelmi rendszert a tervek szerint kiépítik, annak Romániába és Lengyelországba tervezett elemei pedig nem érintik Oroszország biztonságát.
2015. július 15., 15:332015. július 15., 15:33
2015. július 15., 17:352015. július 15., 17:35
„A NATO-val szembeni rakétafenyegetés növekszik. Számos ország rendelkezik ballisztikus technológiával, vagy törekszik annak megszerzésére. Az Iránnal kötött nemzetközi megállapodás nem változtat a helyzeten. A rakétavédelmi rendszer megóvja a NATO európai szövetségeseit a rakétafenyegetésektől, vagyis mindaddig megvan a létjogosultsága, amíg léteznek ballisztikus rakéták, és azok képesek Európát elérni” – szögezte le a neve elhallgatását kérő NATO-illetékes az orosz Szputnyik hírügynökségnek.
„A cél minden, az euroatlanti térségen kívülről érkező fenyegetés leküzdése. A rakétavédelmi rendszer nem oroszellenes létesítmény” – jelentette ki az illetékes.
A nyilatkozat Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentése nyomán született, az orosz diplomácia vezetője ugyanis kedden azt mondta: az Iránnal aláírt megállapodás nyomán Oroszország azt várja, hogy az Egyesült Államok és a NATO tegyen le az Európába tervezett rakétavédelmi rendszer hadrendbe állításáról.
Emlékeztetett: Washington egy esetleges iráni rakétatámadás kivédésével indokolta a rakétapajzs szükségességét. Rámutatott: Barack Obama amerikai elnök 2009-ben Prágában úgy nyilatkozott, amennyiben sikerülne megoldani az iráni atomválságot, nem lenne szükség az európai rakétapajzsra.
Mint ismeretes, a rakétapajzs részeként egy kétoldalú megállapodás nyomán az Egyesült Államok elfogórakéta-ütegeket telepít az Olt megyei Deveseluban található katonai támaszpontra. A támaszponton egy Aegis SPY-1 radar és 24 SM-3 rakéta kap helyet, amelyek az idei év végén állnak hadrendbe.
Moszkva már évek óta azt hangoztatja: attól tart, hogy a rakétapajzs az orosz rakétaarzenál hatékonyságának csökkentését célozza. Washington viszont arra hivatkozott: az nem Oroszország ellen irányul, ha nem egy, a Közel-Keletről, konkrétan Iránból indított rakétatámadás kivédését szolgálja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!