
Az iráni atomprogram nemzetközi ellenőrzéséről szóló, kedden aláírt megállapodás nem szüntette meg a rakétafenyegetést – jelentette ki a NATO egyik illetékese, hozzátéve: az európai rakétavédelmi rendszert a tervek szerint kiépítik, annak Romániába és Lengyelországba tervezett elemei pedig nem érintik Oroszország biztonságát.
2015. július 15., 15:332015. július 15., 15:33
2015. július 15., 17:352015. július 15., 17:35
„A NATO-val szembeni rakétafenyegetés növekszik. Számos ország rendelkezik ballisztikus technológiával, vagy törekszik annak megszerzésére. Az Iránnal kötött nemzetközi megállapodás nem változtat a helyzeten. A rakétavédelmi rendszer megóvja a NATO európai szövetségeseit a rakétafenyegetésektől, vagyis mindaddig megvan a létjogosultsága, amíg léteznek ballisztikus rakéták, és azok képesek Európát elérni” – szögezte le a neve elhallgatását kérő NATO-illetékes az orosz Szputnyik hírügynökségnek.
„A cél minden, az euroatlanti térségen kívülről érkező fenyegetés leküzdése. A rakétavédelmi rendszer nem oroszellenes létesítmény” – jelentette ki az illetékes.
A nyilatkozat Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentése nyomán született, az orosz diplomácia vezetője ugyanis kedden azt mondta: az Iránnal aláírt megállapodás nyomán Oroszország azt várja, hogy az Egyesült Államok és a NATO tegyen le az Európába tervezett rakétavédelmi rendszer hadrendbe állításáról.
Emlékeztetett: Washington egy esetleges iráni rakétatámadás kivédésével indokolta a rakétapajzs szükségességét. Rámutatott: Barack Obama amerikai elnök 2009-ben Prágában úgy nyilatkozott, amennyiben sikerülne megoldani az iráni atomválságot, nem lenne szükség az európai rakétapajzsra.
Mint ismeretes, a rakétapajzs részeként egy kétoldalú megállapodás nyomán az Egyesült Államok elfogórakéta-ütegeket telepít az Olt megyei Deveseluban található katonai támaszpontra. A támaszponton egy Aegis SPY-1 radar és 24 SM-3 rakéta kap helyet, amelyek az idei év végén állnak hadrendbe.
Moszkva már évek óta azt hangoztatja: attól tart, hogy a rakétapajzs az orosz rakétaarzenál hatékonyságának csökkentését célozza. Washington viszont arra hivatkozott: az nem Oroszország ellen irányul, ha nem egy, a Közel-Keletről, konkrétan Iránból indított rakétatámadás kivédését szolgálja.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
szóljon hozzá!