Képünk illusztráció
Fotó: Twitter/Slava Ukraini
Sürgősen tovább kell növelni Ukrajna katonai támogatását ahhoz, hogy az orosz támadás alatt álló ország tárgyalások útján és szuverén nemzetként kerüljön ki a háborúból – mondta a NATO főtitkára egy szerdai német lapinterjúban.
2022. augusztus 24., 13:292022. augusztus 24., 13:29
Jens Stoltenberg a Die Welt című lapban közölt interjúban az Ukrajna elleni orosz támadás elindítása - február 24. - óta eltelt fél év tapasztalatait értékelve kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagy stratégiai hibát” követett el és „kudarcot vallott".
Az orosz államfő arra számított, hogy néhány nap alatt megszerzi az ellenőrzést a szomszédos ország felett, ehelyett viszont az erőket felőrlő, felmorzsoló harc, „a logisztika és az akaraterő küzdelme” alakult ki, amelyben „hihetetlen” mennyiségben fogy a hadianyag, például a tűzérségi lövedék – fejtette ki a NATO főtitkára.
Vlagyimir Putyin hatalmas erőforrásokat összpontosít a háborúra, az ukránokban pedig megvan az akarat az önvédelemre. A védekezéshez azonban eszközökre is szükség van, „és mi rendelkezünk ezekkel az eszközökkel” – mutatott rá Jens Stoltenberg, hozzátéve: „arra kérem a NATO-szövetségeseket, hogy az eddiginél erőteljesebben és gyorsabban támogassák Ukrajnát fegyverekkel”.
Felidézte, hogy a katonai szövetség már 2014 óta, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszországhoz csatolása óta támogatja az ukrán fegyveres erőket.
A fél éve indított orosz támadás elleni védekezés sikere is teljes mértékben a nyugati katonai támogatásától függ – tette hozzá. Ukrajna önvédelmi képességének fenntartása „a mi felelősségünk”, de „nemcsak Ukrajnának, hanem egész Európának fontos”, mert ha Vlagyimir Putyin győz, akkor még veszélyesebbé válik a világ, a nyugati országok pedig „sebezhetőbbek” lennének, hiszen az orosz elnök arra a következtetésre jutna, hogy katonai erővel bármit elérhet – fejtette ki Jens Stoltenberg.
Így a németekre, mint minden más európaira is „valószínűleg kemény tél” vár, magas energiaárakkal és nagy inflációval. Ezeknek a nehézségeknek az oka „Putyin brutális háborúja” – jelentette ki a NATO főtitkára.
Mint mondta, a háború valószínűleg tárgyalásokkal ér majd véget, az Ukrajnának elfogadható tárgyalási eredményt pedig nagyban meghatározzák a harctéri sikerek. Ezért az Ukrajna mint szuverén nemzet fennmaradását biztosító békés rendezés érdekében "a legjobb, amit tehetünk, hogy több katonai támogatást adnunk, méghozzá a lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban és a lehető leghamarabb" - húzta alá Jens Stoltenberg.
Ferenc pápa az audiencia végén az ukrajnai háború befejeződéséért imádkozott.
Az egyházfő emlékeztetett, hogy hat hónap telt el a háború kezdete óta. „Gondoljunk Ukrajnára és Oroszországra. Mindkét országot felajánlottam Szűz Mária szeplőtelen szívének. A Szűzanya lássa ezt a két szeretett országot, lássa Ukrajnát, lássa Oroszországot, és hozzon békét. Szükségünk van a békére” – jelentette ki Ferenc pápa, aki március 25-én ajánlotta fel a két országot a Szent Péter-bazilikában végzett bűnbánati szertartás keretében. A pápa kijelentette, az ártatlanok fizetnek a háborúért.
– mondta. Megjegyezte, hogy a háborúban senki sem mondhatja azt, hogy ő nem tartozik az őrültek közé.
Ferenc pápa utalt Darja Dugina újságíró és aktivista, Alekszandr Dugin nacionalista orosz közíró és politikai gondolkodó lánya halálára, aki szombaton merényletben veszítette életét. „Gondolok a szegény lányra is, akit az autóülés alá rejtett bomba ölt meg Moszkvában. Az ártatlanok fizetnek meg a háborúért” – fogalmazott az egyházfő.
Hozzátette, hogy azok pedig bűnözők, akik a háborúval, a fegyverkereskedelemmel gazdagodnak, mivel „legyilkolják az emberiséget”.
Ferenc pápa a régóta háború sújtotta országokra is emlékeztetett, közöttük Szíriára és Jemenre, ahol a gyerekek is éheznek. Megemlítette a mianmari rohingjákat is, akik a „világban keresnek menedéket, miután igazságtalanul elkergették őket földjeikről”.
Ukrajna újjászületett, amikor Oroszország február 24-én megtámadta az országot – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország függetlenségének 31. évfordulója alkalmából.
Ukrajnának vissza kell szereznie a Krím félszigetet, Oroszországot ki kell szorítani az összes megszállt területről – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök szerda hajnalban a délkelet-lengyelországi Przemyslben, miután visszatért kijevi látogatásáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!