Képünk illusztráció
Fotó: Twitter/Slava Ukraini
Sürgősen tovább kell növelni Ukrajna katonai támogatását ahhoz, hogy az orosz támadás alatt álló ország tárgyalások útján és szuverén nemzetként kerüljön ki a háborúból – mondta a NATO főtitkára egy szerdai német lapinterjúban.
2022. augusztus 24., 13:292022. augusztus 24., 13:29
Jens Stoltenberg a Die Welt című lapban közölt interjúban az Ukrajna elleni orosz támadás elindítása - február 24. - óta eltelt fél év tapasztalatait értékelve kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagy stratégiai hibát” követett el és „kudarcot vallott".
Az orosz államfő arra számított, hogy néhány nap alatt megszerzi az ellenőrzést a szomszédos ország felett, ehelyett viszont az erőket felőrlő, felmorzsoló harc, „a logisztika és az akaraterő küzdelme” alakult ki, amelyben „hihetetlen” mennyiségben fogy a hadianyag, például a tűzérségi lövedék – fejtette ki a NATO főtitkára.
Vlagyimir Putyin hatalmas erőforrásokat összpontosít a háborúra, az ukránokban pedig megvan az akarat az önvédelemre. A védekezéshez azonban eszközökre is szükség van, „és mi rendelkezünk ezekkel az eszközökkel” – mutatott rá Jens Stoltenberg, hozzátéve: „arra kérem a NATO-szövetségeseket, hogy az eddiginél erőteljesebben és gyorsabban támogassák Ukrajnát fegyverekkel”.
Felidézte, hogy a katonai szövetség már 2014 óta, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszországhoz csatolása óta támogatja az ukrán fegyveres erőket.
A fél éve indított orosz támadás elleni védekezés sikere is teljes mértékben a nyugati katonai támogatásától függ – tette hozzá. Ukrajna önvédelmi képességének fenntartása „a mi felelősségünk”, de „nemcsak Ukrajnának, hanem egész Európának fontos”, mert ha Vlagyimir Putyin győz, akkor még veszélyesebbé válik a világ, a nyugati országok pedig „sebezhetőbbek” lennének, hiszen az orosz elnök arra a következtetésre jutna, hogy katonai erővel bármit elérhet – fejtette ki Jens Stoltenberg.
Így a németekre, mint minden más európaira is „valószínűleg kemény tél” vár, magas energiaárakkal és nagy inflációval. Ezeknek a nehézségeknek az oka „Putyin brutális háborúja” – jelentette ki a NATO főtitkára.
Mint mondta, a háború valószínűleg tárgyalásokkal ér majd véget, az Ukrajnának elfogadható tárgyalási eredményt pedig nagyban meghatározzák a harctéri sikerek. Ezért az Ukrajna mint szuverén nemzet fennmaradását biztosító békés rendezés érdekében "a legjobb, amit tehetünk, hogy több katonai támogatást adnunk, méghozzá a lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban és a lehető leghamarabb" - húzta alá Jens Stoltenberg.
Ferenc pápa az audiencia végén az ukrajnai háború befejeződéséért imádkozott.
Az egyházfő emlékeztetett, hogy hat hónap telt el a háború kezdete óta. „Gondoljunk Ukrajnára és Oroszországra. Mindkét országot felajánlottam Szűz Mária szeplőtelen szívének. A Szűzanya lássa ezt a két szeretett országot, lássa Ukrajnát, lássa Oroszországot, és hozzon békét. Szükségünk van a békére” – jelentette ki Ferenc pápa, aki március 25-én ajánlotta fel a két országot a Szent Péter-bazilikában végzett bűnbánati szertartás keretében. A pápa kijelentette, az ártatlanok fizetnek a háborúért.
– mondta. Megjegyezte, hogy a háborúban senki sem mondhatja azt, hogy ő nem tartozik az őrültek közé.
Ferenc pápa utalt Darja Dugina újságíró és aktivista, Alekszandr Dugin nacionalista orosz közíró és politikai gondolkodó lánya halálára, aki szombaton merényletben veszítette életét. „Gondolok a szegény lányra is, akit az autóülés alá rejtett bomba ölt meg Moszkvában. Az ártatlanok fizetnek meg a háborúért” – fogalmazott az egyházfő.
Hozzátette, hogy azok pedig bűnözők, akik a háborúval, a fegyverkereskedelemmel gazdagodnak, mivel „legyilkolják az emberiséget”.
Ferenc pápa a régóta háború sújtotta országokra is emlékeztetett, közöttük Szíriára és Jemenre, ahol a gyerekek is éheznek. Megemlítette a mianmari rohingjákat is, akik a „világban keresnek menedéket, miután igazságtalanul elkergették őket földjeikről”.
Ukrajna újjászületett, amikor Oroszország február 24-én megtámadta az országot – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország függetlenségének 31. évfordulója alkalmából.
Ukrajnának vissza kell szereznie a Krím félszigetet, Oroszországot ki kell szorítani az összes megszállt területről – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök szerda hajnalban a délkelet-lengyelországi Przemyslben, miután visszatért kijevi látogatásáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!