
A NATO kész csapatokat küldeni Törökországba, hogy megvédje déli szövetségesét – jelentette be csütörtökön Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára Brüsszelben, a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozása előtt annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban a szíriai kormányellenes erők állásaira légi csapásokat mérő orosz légierő gépei több ízben is megsértették a török légteret.
2015. október 08., 16:022015. október 08., 16:02
„A NATO készen áll arra, hogy minden szövetségesét, így Törökországot is megvédje bármilyen fenyegetéstől. Hozzátette: „aggasztó”, hogy Oroszország bombákkal és cirkálórakétákkal is támadja a szíriai célpontokat.
Eközben az amerikai külügyminisztérium helyi idő szerint szerdán azt közölte, hogy az orosz harci gépek által Szíriában végrehajtott légicsapások több mint 90 százaléka nem az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet vagy az al-Kaida terrorszervezet helyi szárnyának állásai ellen irányult.
A washingtoni közlés szerint az oroszok elsősorban a Bassár el-Aszad szíriai elnök erői ellen harcoló mérsékelt felkelőket támadják, jóllehet Moszkva szerint az IÁ és más terrorszervezetek ellen irányul a bombázási kampány. Ez az Egyesült Államok eddigi első hivatalos megnyilatkozása az orosz támadásokról, bár a washingtoni és a NATO-források már számos alkalommal kétségbe vonták az orosz fél állításait.
„Az általunk eddig regisztrált légi csapások több mint 90 százaléka nem az IÁ-t vagy az al-Kaidához közeli terroristákat érte. A csapások a leggyakrabban inkább olyan ellenzéki csoportokat céloznak, amelyek jobb jövőt akarnak Szíriának, és nem akarják, hogy az Aszad-rezsim hatalmon maradjon” – fogalmazott John Kirby, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Oroszország egy héttel ezelőtt indította meg légitámadásait a négy éve háború sújtotta közel-keleti országban, hivatalosan az Iszlám Állam visszaszorításának céljával. Washington és London ugyanakkor attól tart, hogy Moszkvának inkább Bassár el-Aszad rezsimjének fenntartása áll az érdekében, mint a terroristák elleni harc.
A Pentagon szóvivője ugyancsak szerdán azt közölte: irányt kellett változtatnia az amerikai vezetésű koalíció legalább egy, az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetet Szíriában bombázó gépének, hogy elkerülje a közeli találkozást orosz harci repülőkkel, az eset az utóbbi hat napban történt. Egynél többször kellett kitérőt tenni annak érdekében, hogy megelőzzék a nem biztonságos térmegosztást – nyilatkozott Jeff Davis kapitány, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!