John Key miniszterelnök közlése szerint a földrengésnek legalább 65 halálos áldozata van.
Az áldozatok száma valószínűleg nőni fog, ahogy a mentők a romok között túlélők után kutatnak a Déli-szigeten lévő Christchurchben, az ország második legnagyobb, 350 ezer lakosú városában.
Bob Parker polgármester, aki már előzőleg szükségállapotot hirdetett ki a városban, azt mondta: 150-200 ember lehet a romok alatt.
Christchurch-ben épületek dőltek össze és utak rongálódtak meg. A rengés epicentruma a várostól öt kilométerre, fészke pedig mindössze 4 kilométerrel a föld felszíne alatt volt. A rengést a várostól 300 kilométerre is érezni lehetett.
Tavaly szeptemberben is megrázta a várost egy nagy erejű, 7-es fokozatú földrengés - majdnem négymilliárd dolláros kár keletkezett -, de az kora reggel történt, az utcák néptelenek voltak, a mostani viszont tíz perccel délután egy óra előtt, amikor sokan járnak az utcán.
Új-Zéland két tektonikus lemez találkozásánál fekszik, ezért évente több mint 14 ezer földrengést regisztrálnak a szigetországban, ezek közül átlagosan 20 haladja meg az 5-ös erősséget.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.