
Különállás. Az angliai Bostonban megijedtek az idegenektől, ezért is szavaztak a brexitre
Fotó: Wikipédia
Kezdenek megmutatkozni a koronavírus elleni oltás eredményei Nagy-Britanniában, a járvány által a világ egyik leginkább sújtott országában. Hogyan működik a brit egészségügy? Van-e köze a brexitnek a járványkezeléshez? Egy Gyergyószentmiklósról kivándorolt orvost kérdeztünk szigetországi tapasztalatairól.
2021. február 17., 09:262021. február 17., 09:26
2021. február 17., 10:072021. február 17., 10:07
Weil Gyula orvos 2011-ben vándorolt ki Erdélyből Nagy-Britanniába, döntésének – mint mondta – részben anyagi vonzata volt, hiszen fizetését csökkentették, de abból a politikából is kiábrándult, amelybe korábban nagy lelkesedéssel vágott bele. A Gyergyószentmiklósról emigrált orvos hozzátette: a kalandvágy is vezérelte, amikor a távozás mellett döntött, s egy nagyipar nélküli, öregedő lakosságú közép-kelet-angliai kisvárosban, Bostonban telepedett le, ott folytatta orvosi munkáját. „Értékelnek” – így foglalta össze röviden a lényeget a szigetországi tapasztalataival kapcsolatban.
Az Egyesült Királyságban zajló koronavírus elleni küzdelemmel, illetve az oltás körüli vitákkal kapcsolatban Weil Gyula azt mondta, náluk gyakorlatilag minden egészségügyben dolgozó ember részesévé vált a járvány okozta rendkívüli helyzetnek.
– tette hozzá a középkorú orvos.
A vakcinákról szólva elismerte, a legelején őbenne is megfogalmazódtak kételyek. „Semmi baj nincs azzal, ha valaki egy új dolog megjelenésekor elkezd tájékozódni, kérdéseket tesz fel. Senkit sem szabad elítélni ezért. A baj az, amikor az információkat egyesek úgy adagolják, hogy azok téves következtetésekhez vezetnek. Próbáltam az angliai tapasztalataimat megosztani az otthoniakkal, az erdélyiekkel, és meglepett néhány reakció. Fenyegetően léptek fel egy jótanáccsal szemben, ami rendkívül fájdalmas – hangsúlyozta a gyergyószentmiklósi származású orvos. –Sokan tagadják a realitást.
Lehet hinni dolgokban. Szeretjük a legendákat, a sárkányt, a szegénylegényt, a három királyfi közül a kicsit, a mítoszokat, a meséket. De vannak olyan helyzetek, amikor a realitás felébreszt. Angliát felébresztette.”
Weil Gyula
Fotó: Weil Gyula
Mint mondta, az Egyesült Királyságban nagy létszámban élnek 85 év felettiek. Rájuk a legveszélyesebb a koronavírus. A brit társadalom felelősséget vállal értük, a döntéshozók úgy gondolják, számukra is jár az esély, hogy éljenek még tíz évet, vagy akár többet. Angliában nem kevés a száz évét betöltött idős ember.
A nyolcvan év fölöttiek körében drasztikusan visszaesett az igazolt koronavírusos esetek számára vetített halálozások aránya – számolt be az Oxfordi Egyetem bizonyítékokon alapuló orvoslással foglalkozó központja. A Daniel Howdon, Jason Oke és Carl Heneghan által végzett analízis eredménye szerint harmadával esett vissza a halálozási arány a nyolcvan év fölöttiek esetében, illetve a fiatalabbaknál is tapasztaltak javulást, igaz, az egyelőre még csak nyolcszázalékos.
A vakcinák hatásával kapcsolatos adatok egyelőre még nem véglegesek, mivel az oltások első adagjának beadását követően néhány héten belül alakul ki valamiféle immunválasz, aminek a halálozások arányára gyakorolt hatása további hetek alatt figyelhető meg, a lappangási idő figyelembevételével. Az adatok ugyanakkor mutathatják az első jelét annak, hogy az oltások valóban hatásosak. Daniel Howdon szerint
és összhangban vannak a vakcinázás hatásával kapcsolatos kezdeti megállapításokkal, melyek a halálozási arányok csökkenését jelezték előre. Múlt héten egyébként már átlépte a 13 milliót a Nagy-Britanniában egy adaggal beoltottak száma, több mint félmillióan pedig már a második adag vakcinát is megkapták az országban.
A brexit az oltási hatékonyság szempontjából előnyt jelentett: London egyedül dönthetett a vakcina vásárlásakor, nem kötötte a brüsszeli bürokrácia. Nagy-Britanniában kitűnő egyetemek vannak, magas szintű a kutatás. Ennek eredményeként
Weil Gyula felemlegette, hogy a szigetország kormánya hibásan indított a járvány elején, a svéd modellt követte, nem zárt le semmit, de gyorsan rá kellett jönnie, hogy ez zsákutca. „Gyorsan és jól tudott váltani” – szögezte le a korábban Erdélyben dolgozó orvos. Úgy véli, most olajozottan működik a Covid elleni egészségügyi fellépés. Egyrészt az emberek nagy része megfogadja a tanácsokat, másrészt megkönnyítik a helyzetét, amikor bizonytalan. „A 111-es telefonszámon jelentkezhet bárki, akiben felmerül a fertőzöttség gyanúja. A telefonálót kikérdezik az állapotával kapcsolatban, ha kell, a családorvoshoz, adott esetben a sürgősségire irányítják. Ha szükséges, kiküldik hozzá a mentőket. A családorvosok is élnek a telefonos, de a videón keresztüli segítséggel is” – számolt be az angliai megoldásokról Weil Gyula.
Fotó: Pixabay.com
Bár a vakcina beszerzése kapcsán a brexit előnyt jelentett Nagy-Britanniának, a Székelyföldről kivándorolt orvos megjegyezte: neki európaiként, nem britként rosszulesett a kilépés az Európai Unióból. Abban a városkában, ahol él és dolgozik, a lakosság nyolcvan százaléka az EU elhagyását támogatta. Elmondása szerint Bostonban a többséget az idősebb fehér emberek képezik, akik néhány évvel ezelőtt még alig találkoztak más kultúrájú emberekkel. A mezőgazdaságba viszont kellettek a portugálok, észtek, lettek, románok, bolgárok, akik elvégezték az olcsó munkát.
De azért is, mert nem tetszett nekik az EU bürokratizmusa, az, hogy úgy érezték, figyelmen kívül hagyják akaratukat Brüsszelben” – ecsetelte a brexitet megelőző hangulatot Weil Gyula.
Arról is beszélt, hogy sok kelet-európai hazament a kilépés után. Szerinte rosszul döntöttek, mert most zárulnak a kapuk. Az Egyesült Királyság 2021. január 1-jén bevezetett egy pontalapú bevándorlási rendszert, amely a képességeket és a tehetséget helyezi előtérbe, és nem azt, hogy egy személy honnan jön. Azaz csak azokat fogadják be, akire szükség van munkaerő szempontjából. Aki viszont maradt, igényelhette az ingyenes, hosszabb időre szóló tartózkodási engedélyt, amelyet gond nélkül megadtak, tette hozzá az orvos. Weil Gyula elmondta: egyelőre iskolába járó gyerekei miatt az apai felelősségvállalásnak tesz eleget, de valamikor bizonyosan visszatelepülnek Erdélybe.
Karantén és tesztek a szigetországba való beutazáskor
Életbe lépett hétfőn az a rendelkezés, amelynek alapján a külföldről Angliába utazóknak az érkezésük utáni tíznapos karanténidőszak alatt kötelezően két koronavírustesztet kell elvégeztetniük. A szűrővizsgálatokat előzetesen le kell foglalni, a két PCR-teszt együtt 210 fontba kerül. A beutazóknak a https://www.gov.uk/guidance/how-to-quarantine-when-you-arrive-in-england kormányzati portál nyújt teljes eligazítást a kötelezettségekről, és ez a portál tartalmazza a szűrővizsgálatok lefoglalásához felkeresendő online címet is. A brit egészségügyi minisztérium MTI által idézett tájékoztatása szerint azok, akiknek jelentős anyagi nehézséget okoz a szűrővizsgálat díjának kifizetése, kérhetnek halasztott fizetést a foglalás időpontjában, de ezt csak azok vehetik igénybe, akik jövedelemkiegészítő támogatásban részesülnek, és a díjat nekik is tizenkét hónap alatt, havi részletekben meg kell téríteniük. A minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogyha valaki valótlan információk alapján vagy fontos információk elhallgatásával próbál halasztott fizetést kérni, csalást követ el, és büntetőeljárással kell szembenéznie. A tesztek megtagadásáért kétezer fontig terjedő bírság róható ki.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
szóljon hozzá!