2011. január 31., 14:512011. január 31., 14:51
Az izraeli vezetők a hét végén elküldött üzenetükben hangsúlyozzák, hogy „a Nyugat és az egész Közel-Kelet érdeke az egyiptomi rendszer stabilitásának fenntartása – folytatja a lap. – Ezért fékezni kell a nyilvános bírálatokat Hoszni Mubarak elnökkel szemben.”
A hírt átvevő katonai rádió szerint ez az Egyesült Államoknak és azoknak az európai országoknak a bírálatát jelenti, amelyek már nem támogatják Mubarak elnök kormányzatát.
Újságírói kérdésre Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta a lap információját, a külügyminisztérium szóvivője pedig még nem volt elérhető.
Izraeli illetékeseket idézve a Háárec arról is beszámolt, hogy a külügyminisztérium irányelveket küldött mintegy tucatnyi „kulcsfontosságú” országban – az Egyesült Államokban, Kanadában, Kínában, Oroszországban és más európai országokban - működő nagykövetségének, arra kérve a nagyköveteket, hogy beszélgetőpartnereiknek hangsúlyozzák „Egyiptom stabilitásának fontosságát”, és mielőbb juttassák el nekik ezt az üzenetet.
Az izraeli vezetők eddig nemigen hallatták hangjukat az egyiptomi tüntetéshullámmal kapcsolatban, és Netanjahu is arra intette minisztereit, hogy tartózkodjanak a nyilatkozatoktól ez ügyben. Ő maga csak annak kijelentésére szorítkozott vasárnap, hogy Izrael meg akarja őrizni a békét Egyiptommal, valamint „a regionális stabilitást és biztonságot”.
Simon Peresz izraeli államfő első nyilvános állásfoglalásában Mubarak mellett emelt szót: „Nagyon tiszteltük, és még mindig tiszteljük Mubarak elnököt. Nem állítjuk, hogy minden cselekedete helyes volt, de tett egy dolgot, amiért hálásak vagyunk neki: megőrizte a békét a Közel-Keleten” – mondta az elnök, amikor jeruzsálemi rezidenciáján fogadta az új nagyköveteket.
Saul Mofaz, a kneszet védelmi és külügyi bizottságának elnöke hétfőn azt mondta a közrádióban, hogy Izraelnek „nem szabad beavatkoznia az egyiptomi belügyekbe”, s „legfőbb érdekünk a békeszerződés megőrzése, amint Mubarak elnök tette az elmúlt harminc évben”. Hozzátette ugyanakkor, hogy „figyelmesen tanulmányoznunk kell az amerikai kormányzat magatartását: az Egyesült Államok értésre adta, hogy egyik szövetségesének (Mubaraknak) nyújtott feltétlen támogatása valójában igen részleges támogatást jelent”.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.