A szevasztopoli hadikikötő és az ott horgonyzó orosz Fekete-tengeri Flotta létfontosságú eleme Vlagyimir Putyin elnök tágabb katonai geopolitikai ambícióinak, ezért elemzők szerint a flotta bebiztosításának vágya és a kikötő elvesztésétől való félelem az egyik oka annak, hogy Moszkva a teljes Krím félsziget bekebelezésén mesterkedik.
2014. március 10., 16:172014. március 10., 16:17
Geopolitika
Szevasztopol, illetve a Fekete-tengeri Flotta stratégiai fontossága nem új keletű kérdés Moszkva számára: a Földközi-tengerhez való hozzáférés évszázadok óta a modern orosz birodalmi geopolitika egyik legalapvetőbb célja.
Ez robbantotta ki 160 évvel ezelőtt a krími háborút is, amely során a britek, a franciák és a törökök közös erővel mértek vereséget a cári birodalomra, amely arra készült, hogy kiterjessze befolyását a Fekete-tengert a Földközi-tengerrel összekötő két kulcsfontosságú szorosra, a Dardanellákra és a Boszporuszra – és ezzel brit félelmek szerint az európai hatalmi egyensúlyt is veszélybe sodorta.
A flotta fontossága az utóbbi években sem csökkent. Putyin gyakran küldi a Szevasztopolban horgonyzó hadihajókat a Földközi-tenger térségébe, hogy jelezze: Oroszország még mindig világhatalom – mondta Lee Willett, a Jane\'s Navy International című haditengerészeti kiadvány szerkesztője.
A flotta egyes hajói részt vettek a 2008-as orosz–grúz háborúban, szállítottak utánpótlást Bassár el-Aszad szíriai elnök erőinek, de csatlakoztak a Szomália partjainál folyó nemzetközi kalózellenes műveletekhez is. Szevasztopol emellett az orosz olajtankerek számára is fontos kikötő, míg a flotta feladatai között van a Fekete-tenger alá tervezett Déli Áramlat gázvezeték jövőbeli védelme is.
Putyin aggódik
Putyin erőteljes krími fellépését orosz elemzők szerint egyértelműen az motiválta, hogy attól tartott: az új ukrán kormány fel akarja mondani az orosz flotta bérleti szerződését. „Putyinnak minden oka megvolt rá, hogy ettől tartson. Az új ukrán kormány közeledni akar az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Ez azt jelentené, hogy a flottának mennie kell” – mondta Fjodor Lukjanov, a Russia in Global Affairs című moszkvai folyóirat szerkesztője, aki szerint Szevasztopol feladása hatalmas geopolitikai veszteség lenne az orosz elnöknek.
Szevasztopol egyetlen fekete-tengeri orosz alternatívája a közeli Novorosszijszk lehetne, de az ottani kikötőt gyakran erős szelek ostromolják, és a rossz időjárás miatt olykor le kell zárni azt. Másrészt egy ottani haditengerészeti támaszpont kialakítása dollármilliárdokat emésztene fel.
Oda a fény
Elemzők szerint az utóbbi években a flotta fénye is megkopott, és hasonló mértékű befektetésre lenne szüksége. Habár jelenleg mintegy 40 orosz hadihajó – köztük két cirkáló, egy romboló, nyolc fregatt és tizenegy korvett, továbbá egy tengeralattjáró – tartozik hozzá, ezek közül vélhetően kevés bevethető. Erre utal, hogy az oroszok szükség esetén mindig ugyanazt a két-három hajót küldik ki a Földközi-tengerre.
Ugyanakkor az orosz flotta még így is sokkal erősebb az ukránnál, a Szovjetunió szétbomlásakor ugyanis 4-1 arányban osztották fel a fekete-tengeri szovjet haditengerészeti kapacitásokat a két utódállam között. Az utóbbi napokban ezt az erőfölényt ki is használták az oroszok, több kikötőt is blokád alá vontak a Krím félszigeten, megakadályozva az ukrán flotta kihajózását.
Szítanak és gerjesztenek?
Emellett egyes ukrán vélemények szerint a flotta, illetve az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Szevasztopolban dolgozó ügynökei a propagandaterjesztésből és a szeparatizmus szításából is kiveszik a részüket, egyebek mellett egy helyi tévéadón és újságon keresztül tüzelik az ukránellenes és oroszbarát hangulatot. Emiatt már Viktor Juscsenko korábbi nyugatbarát elnök is ki akarta tessékelni a flottát Szevasztopolból, arra hivatkozva, hogy az instabilitást okoz az amúgy többségében oroszok lakta területen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Agyrázkódással került kórházba egy 49 éves ukrán férfi, aki a Dnyeszter folyón átúszva próbált eljutni a Moldovai Köztársaságba, miközben az őt motorcsónakkal üldöző ukrán határőrök a beszámolók szerint evezőkkel ütlegelték.
A Fidesz-KDNP felszámolására tett kísérletnek tartja az előző kormány tagjaival szemben indult büntetőjogi eljárásokat Orbán Viktor. Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon keményen bírálta a Fidesz elnökének vasárnapi lakiteleki megnyilatkozását.
Az Egyesült Államok és Európa egy négypilléres békemegállapodáson dolgozik, amely véget vethetne az orosz–ukrán háborúnak, de mindkét féltől komoly engedményeket követelne.
Százezrek vonultak utcára Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése ellen, a tömegtüntetéseket azonban több nagyvárosban súlyos zavargások, gyújtogatások és fosztogatások kísérték.
Gyártó- és raktárépületek sérültek meg a dél-oroszországi rosztovi régiót ért ukrán dróntámadás következtében pénteken, míg az oroszok ukrajnai infrastrukturális létesítményeket bombáztak.
A XIV. Leó pápán elvégzett rutinvizsgálatok eredményei megfelelnek az előírtnak, a mellkasröntgen a megoperált tüdő jó ütemű felépülését mutatja – közölték az egyházfőt követő orvoscsoport vezetői csütörtökön.
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!