Fotó: BBC
Cáfolta Vlagyimir Putyin szóvivője a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap értesülését, amely szerint William Burns, az amerikai Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója egy rendezési terv keretében felajánlotta Oroszországnak Ukrajna területének 20 százalékát.
2023. február 03., 20:552023. február 03., 20:55
A svájci–német lap beszámolója szerint William Burns januárban titokban Moszkvába utazott, ahol a CIA-igazgató a Fehér Ház nevében békejavaslatot terjesztett elő. Ugyanerről cikkezett a Washington Post is, amely úgy tudja, a múlt hónapban Burns titokban Kijevben is megfordult, hogy találkozzon és tájékoztassa a fejleményekről Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
A felajánlott 20 százalék egyébként nagyjából a keleti Donbasz régió méretével egyezik meg. Kijev és Moszkva azonban állítólag egyaránt elutasította a javaslatot. Sajtóinformációk szerint Kijev az állítólagos javaslattól teljesen elzárkózott, „mert nem akarja, hogy felosszák területét”, míg orosz tisztviselők szerint „hosszú távon úgyis megnyerik a háborút”. Német politikusok szerint Biden ezzel a lépéssel el akarta kerülni a háború elhúzódását.
Miután viszont Ukrajna és Oroszország egyaránt visszautasította az ajánlatot, a Biden-kormányzat rögtön előrukkolt az ötlettel, hogy Abrams harckocsikkal látja el Kijevet.
A Newsweek amerikai portálnak egy név nélkül nyilatkozó CIA-tisztviselő leszögezte, a Neue Zürcher Zeitung beszámolójának azon állításai, miszerint Burns januárban titokban Moszkvába utazott, ésaz igazgató a Fehér Ház nevében békejavaslatot terjesztett elő, „teljesen hamisak”.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak cáfolta a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap értesülését, amely szerint William Burns CIA-igazgató egy rendezési terv keretében felajánlotta Oroszországnak Ukrajna területének 20 százalékát. „Ez a közlés egy kacsa” – idézte az MTI a Kreml illetékesét. Peszkov valótlannak nyilvánította azt az állítást is, amely szerint Burns januárban titokban Moszkvába látogatott.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
szóljon hozzá!