Vlagyimir Putyin orosz elnök nem zárta ki hétfőn, hogy orosz harci gépek légicsapásokat hajtsanak végre Szíriában, támogatást nyújtva a Bassár el-Aszad elnökkel szövetséges hadseregnek az Iszlám Állam szervezetével szemben.
2015. szeptember 29., 16:582015. szeptember 29., 16:58
2015. szeptember 29., 16:592015. szeptember 29., 16:59
„Gondolkozunk ezen. Semmit nem zárunk ki. De ha cselekednünk kell, azt csakis a nemzetközi normák teljes betartásával fogjuk megtenni\" – jelentette ki Putyin New Yorkban az ENSZ Közgyűlés idei ülésszakáról tudósító újságíróknak, miután másfél órán át tárgyalt Barack Obama amerikai elnökkel.
Putyin kizártnak nevezte ugyanakkor, hogy országa szárazföldi harcoló alakulatokat küldjön az Iszlám Állam ellen vívott harcokba. „Ami a szárazföldi csapatokat illeti ... egy orosz beavatkozásról szó sem lehet” – jelentette ki.
Sajtóértekezletén az orosz vezető ismét bírálta Obamát és Francois Hollande francia elnököt, akik újra és újra Bassár el-Aszadnak a hatalomból való eltávolítását szorgalmazzák. Mint mondta, ők nem szíriai állampolgárok, ezért nem kell beavatkozniuk egy másik ország vezetőinek kiválasztásába.
A másfél órás találkozóról amerikai részről csak Obama elnök kíséretének egy tagja nyilatkozott a sajtónak. Azt mondta, Obama és az orosz elnök megállapodtak, hogy utasítják katonai vezetőiket, folytassanak tárgyalásokat a konfliktusok elkerüléséért a szíriai légtérben végrehajtott esetleges műveletek során.
Obama és Putyin korábban az ENSZ Közgyűlésében felszólalva is jelentős teret szentelt a szíriai konfliktusnak. Az amerikai elnök kijelentette, kész együttműködni Oroszországgal és Iránnal a több mint négy és fél éve tartó polgárháború lezárása érdekében.
Obama arról is beszélt, hogy a Moszkva ellen bevezetett amerikai szankciók nem a hidegháborúhoz való visszatérés szándékát tükrözik, de szavai szerint a világ nem lehet tétlen, miközben Oroszország büntetlenül sérti meg Ukrajna szuverenitását. Az orosz elnök közgyűlési beszédében óriási hibának minősítette a szíriai kormánnyal való együttműködés nyugati elutasítását, mert szerinte Aszad szíriai elnökön és a kurd milícián kívül senki sem harcol igazán az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ellen.
Putyin tíz év után először szólalt fel az ENSZ-közgyűlés általános vitájában. Egy szélesebb körű nemzetközi terrorellenes koalíció létrehozását sürgette, amelyben a muszlim országok, köztük a szíriai kormányerők kulcsszerepet játszanának. Az általa felvázolt koalíciót a Hitler elleni egykori összefogáshoz hasonlította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!