Hirdetés

Moszkva: a tűzszüneti tárgyalások feltétele, hogy Ukrajna ne kapjon több nyugati fegyvert

Ukrajna

Feltétel. Moszkva az Ukrajnába irányuló európai és amerikai fegyverszállítások leállítását követeli

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások feltétele orosz részről az európai és amerikai fegyverszállítások leállítása – nyilatkozott Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az ABC televízió vasárnapi műsorában.

Hírösszefoglaló

2025. május 12., 08:322025. május 12., 08:32

A Kreml vezető tisztségviselője az ABC televízió This week című műsorának adott interjúban azt hangoztatta, hogy az orosz álláspont hetek óta változatlan, miközben Ukrajna megpróbál kibújni a tárgyalások alól.

Megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő nyitott a közvetlen béketárgyalásokra előfeltételek nélkül.

Hirdetés

Dmitrij Peszkov kifejtette, hogy az „ukrajnai rendezés nagyon bonyolult dolog”, „tele van olyan apró részletekkel, amelyek mindegyike létfontosságú mind Oroszország, mind Ukrajna jövője szempontjából”.

Az orosz illetékes szerint nem igaz az a feltételezés, hogy az orosz fél nem hajlik a rendezésre, megfogalmazása szerint „Putyin elnök megpróbál minden lehetségest elkövetni a probléma megoldása érdekében, és elérni a rendezést békés és diplomatikus úton, de ha nem sikerül békés és diplomatikus módon a rendezés, akkor folytatnunk kell a katonai műveletet”.

Hangoztatta:

a tűzszüneti tárgyalások feltétele orosz részről az európai és amerikai fegyverszállítások leállítása, mert azok folytatódása Moszkva szerint Ukrajnát hozza előnyös helyzetbe.

Megerősítette, hogy a rendezés keretében Oroszország nem fogja elfogadni Ukrajna NATO-tagságát, amit azzal indokolt, hogy Oroszország nem engedheti a határához ennyire közel a NATO infrastruktúráját, egyben közölte, hogy az orosz fél nem fogadja el európai békefenntartók jelenlétét.

korábban írtuk

Létrejön a találkozó Putyin és Zelenszkij között Isztambulban?
Létrejön a találkozó Putyin és Zelenszkij között Isztambulban?

Volodimir Zelenszkij vasárnap közölte, hogy kész lenne csütörtökön Isztambulban találkozni Vlagyimir Putyinnal. A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította Ukrajna elnökét, azonnal fogadja el Oroszország tárgyalási ajánlatát.

Okszana Markarova szintén a This week című műsornak adott interjúban ugyanakkor azt hangoztatta, hogy „senki nem akarja jobban a békét, mint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök”, és szavai szerint ennek napja csak az orosz szándékon múlik.

Az ukrán diplomata a béketárgyalások megkezdésével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Ukrajna álláspontja szerint először a tűzszünetnek kell életbe lépnie, és úgy fogalmazott, hogy Donald „Trump (amerikai) elnök elképzelése egy feltétel nélküli tűzszünetről nagyszerű, és azt követően készen állunk egyeztetésre”.

Az ukrajnai fegyverszállítások leállítására vonatkozó orosz igényre vonatkozóan Okszana Markarova úgy fogalmazott, hogy

„Ukrajna egy szuverén ország, amely saját magát védi meg, és minden támogatásra, fegyverre szükségünk van annak érdekében, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat”.

Donald Trump vasárnap a közösségi oldalán megjelent üzenetében úgy fogalmazott, hogy „potenciálisan egy nagyszerű nap Oroszország és Ukrajna számára”, valamint azt a várakozását hangoztatta, hogy „egy nagy hét kezdődik”. Reményét fejezte ki, hogy a „vérfürdőt” sikerül lezárni, és azt ígérte, hogy mindkét oldallal együttműködik annak érdekében, hogy ezt a célt elérjék.

Szavai szerint

az Egyesült Államok az újjáépítésre és kereskedelemre szeretne összpontosítani.

Az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon megjelent másik bejegyzésében méltatta az indiai és pakisztáni kormányt a fegyveres konfliktus rendezése érdekében tett lépésekért.

„Nagyon büszke vagyok az erős és megingathatatlan indiai és pakisztáni vezetésre, hogy megvolt az erejük, bölcsességük és bátorságuk annak megértésére, hogy itt az idő megállítani a jelenlegi erőszakot, amely nagyon sokak halálához vezethetett volna”
– írta a többi között Donald Trump.

Az elnök a Svájcban zajló amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások szombati nyitónapját barátságos és konstruktív hangvételűnek értékelte, amelyen a két fél egy „teljes újrakezdésben” állapodott meg.

Eközben Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója vasárnap a Pervij Kanal tévécsatornának nyilatkozva arról beszélt: az Oroszország által javasolt, Isztambulban megtartandó ukrajnai rendezési tárgyalásokon

figyelembe kell venni a 2022-ben megszakított tárgyalások eredményeit és a terepen kialakult valós helyzetet.

Usakov tájékoztatást ígért az orosz küldöttség összetételéről, amint az orosz elnök kiadja az az erre vonatkozó utasítást.

A Kreml a honlapján arról számolt be, hogy vasárnap Vlagyimir Putyin orosz államfő telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és a felek megvitatták Moszkvának a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások felújítására vonatkozó kezdeményezését, amelyek május 15-től indulnának Isztambulban.

A moszkvai tájékoztatás szerint Erdogan feltétlen támogatásáról biztosította az orosz javaslatot, hangsúlyozva, hogy Isztambul kész a tárgyalások helyszínéül szolgálni. Közölte, hogy a török fél minden segítséget megad a tartós béke elérése érdekében folytatandó tárgyalások megszervezéséhez és lebonyolításához.

Az orosz elnök beszámolt a Moszkvában a náci Németország feletti győzelem 80. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségekről és az elmúlt napokban lezajlott magas szintű nemzetközi tárgyalásokról.

A két vezető kölcsönösen kifejezte érdekeltségét a kétoldalú kereskedelmi és befektetési kapcsolatok további bővítésében, beleértve az energetikai stratégiai közös projektek megvalósítását.

A 2022-es isztambuli tervezet lehet a fegyverszüneti tárgyalások kiindulópontja
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által javasolt béketárgyalások Ukrajnával figyelembe veszik majd a két ország közötti, 2022-ben elvetett megállapodástervezetet és azt a valóságot, hogy Oroszország Ukrajna csaknem egyötöde felett gyakorol ellenőrzést – közölte vasárnap a Kreml.
Napokkal azután, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, Oroszország és Ukrajna Fehéroroszországban kezdett tárgyalásokat, amelyek később Isztambulba költöztek. Az ott elfogadott, a lehetséges rendezés kereteit meghatározó tervezet „isztambuli közlemény” néven vált ismertté.
A tárgyalások májusban megszakadtak, de orosz tisztségviselők régóta azzal érvelnek, hogy az isztambuli kommüniké mentén lehet rendezést elérni. Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja szintén a 2022-es tervezetre hivatkozott, mint a jövőbeli béke lehetséges útmutatójára.
A tervezet szerint Ukrajna beleegyezne az állandó semlegességbe, cserébe az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja által nyújtott nemzetközi biztonsági garanciákért: Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok, valamint más nemzetek, köztük Fehéroroszország, Kanada, Németország, Izrael, Lengyelország és Törökország is garantálná a biztonságát.
Ukrajna lényegében ideiglenesen beleegyezett a nem nukleáris semlegességbe és abba, hogy nem lesz tagja a NATO katonai szövetségnek, cserébe egy olyan biztonsági garanciáért, amely Oroszország támadása esetén arra kötelezné az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy közvetlenül harcoljanak Oroszország ellen.
A 2022-es tervezetben a területek kérdése másodlagos volt a biztonsági garanciához képest – amelyet mindkét fél diplomatái a béke előtt álló legnagyobb akadályként tartanak számon.
Ukrajna a megszállás után azt akarta, hogy garantálják a biztonságát, de az Egyesült Államok és szövetségesei óvakodtak attól, hogy belekeveredjenek egy jövőbeli háborúba Oroszországgal.
A 2022-es tervezet értelmében Ukrajna útját megkönnyítenék az esetleges európai uniós tagság felé, Oroszország pedig korlátozásokat akart az ukrán fegyveres erőkre vonatkozóan, valamint olyan törvények hatályon kívül helyezését, amelyeket Moszkva diszkriminatívnak tart az orosz ajkúakkal szemben – írja a Reuters.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 20., kedd

Ukrajna elleni átfogó orosz támadásra figyelmeztet Zelenszkij, újabb csapások Kijev energiarendszerére

Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.

Ukrajna elleni átfogó orosz támadásra figyelmeztet Zelenszkij, újabb csapások Kijev energiarendszerére
Hirdetés
2026. január 20., kedd

Trump: Európa ne Grönlandra koncentráljon, hanem az ukrajnai háborúra, különben jönnek a büntetővámok

Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.

Trump: Európa ne Grönlandra koncentráljon, hanem az ukrajnai háborúra, különben jönnek a büntetővámok
2026. január 19., hétfő

Illegális migráció: magyar, bolgár, román és osztrák rendőrök közösen védik a schengeni külső határt

Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.

Illegális migráció: magyar, bolgár, román és osztrák rendőrök közösen védik a schengeni külső határt
2026. január 19., hétfő

Spanyolország: háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el a vasúti szerencsétlenség miatt

Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.

Spanyolország: háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el a vasúti szerencsétlenség miatt
Hirdetés
2026. január 19., hétfő

EU-Mercosur megállapodás: több mint 200 romániai gazda vesz részt kedden a strasbourgi tüntetésen

Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.

EU-Mercosur megállapodás: több mint 200 romániai gazda vesz részt kedden a strasbourgi tüntetésen
2026. január 19., hétfő

Emil Gânj fél éve szökésben: nemzetközi hajtóvadászat a mezőméhesi baltás gyilkos után

Több mint fél éve tart az egyik legbrutálisabb erdélyi gyilkossági ügy elkövetőjének hajszája. A mezőméhesi baltás gyilkost, aki volt élettársát meggyilkolta, majd felgyújtotta, eddig sem Romániában, sem Magyarországon nem sikerült kézre keríteni.

Emil Gânj fél éve szökésben: nemzetközi hajtóvadászat a mezőméhesi baltás gyilkos után
2026. január 19., hétfő

Spanyol vasúti tragédia: román állampolgár is van a sérültek között

A külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy kapcsolatban áll egy román állampolgárral, aki a Spanyolországban történt vasúti balesetben érintett vonatok egyikén utazott.

Spanyol vasúti tragédia: román állampolgár is van a sérültek között
Hirdetés
2026. január 19., hétfő

Egymilliárd dollárjába kerülhet Romániának a Trump gázai béketanácsában való részvétel

Románia azon mintegy 60 ország között van, amelyeket Donald Trump amerikai elnök meghívott egy új nemzetközi kezdeményezésbe, a béketanácsába.

Egymilliárd dollárjába kerülhet Romániának a Trump gázai béketanácsában való részvétel
2026. január 19., hétfő

Keir Starmer: Grönland biztonságának védelme sem szolgálhat a gazdasági nyomásgyakorlás indokaként

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja.

Keir Starmer: Grönland biztonságának védelme sem szolgálhat a gazdasági nyomásgyakorlás indokaként
2026. január 19., hétfő

Irán legfőbb vezetője elismerte, hogy tüntetőket öltek meg

Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah szombaton elismerte, hogy a több mint két héten át tartó zavargások során több ezer iráni vesztette életét.

Irán legfőbb vezetője elismerte, hogy tüntetőket öltek meg
Hirdetés
Hirdetés