
„London figyelmébe ajánlom: jelentősen több jogalapja van annak, hogy a Krím Oroszországhoz tartozik, mint annak, hogy a Falkland-szigetek Nagy-Britanniához” – írta a Twitteren Alekszej Puskov, az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma külügyi bizottságának vezetője.
2015. március 23., 20:042015. március 23., 20:04
Az epés megjegyzéseiről ismert politikus a brit külügyminiszter szavaira reagált, aki nem sokkal korábban elítélte a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget „törvénytelen és alaptalan” bekebelezését. „A Falkland-szigetek mindig is Argentínához tartoztak, mint ahogy a Krím is a Szovjetunió része volt” – hangsúlyozta Puskov.
Eközben Petro Porosenko ukrán elnök szerint az idei év végéig lebonyolíthatók az ukrán törvényekkel összhangban a választások a szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területeken, a donyecki szakadárok viszont kételkednek ebben. Porosenko vasárnap este adott interjút az Inter kijevi televíziónak, és arról beszélt, hogy a szakadár területeken csak azután lehet választást tartani, hogy kivonták a térségből a külföldi katonákat, és az ukrán határőrség átvette az ellenőrzést a szakadár területeken lévő határszakasz felett.
Porosenko meggyőződését fejezte ki, hogy a választás akár az idei év végéig lebonyolítható. Az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy kizárólag fegyverekkel, harckocsikkal és rakétákkal nem lehet visszaszerezni a szakadárok kezén lévő, „megszállt” területeket, de – mint mondta – „van más megoldás”.
„A diplomáciai nyelvezetben ezt reintegrálásnak nevezik, vagyis egyszerűen a területek visszahelyezésének az ukrán szuverén hatalom ellenőrzése alá. Ez visszafordíthatatlan” – mondta Porosenko.
Egyébként Kelet-Ukrajnában hétfőn a szemben álló felek kölcsönösen egymást vádolták a tűzszünet megsértésével: az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt napokban 52 alkalommal, míg a kijevi központi hatóságok szerint a szakadárok Luhanszk megyében tizenhétszer lőtték a másik felet.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!