Maia Sandu államfő távozását, új választásokat követelnek a Chișinăuban demonstráló tüntetők
Fotó: Șor Párt/Facebook
A bénulás jeleit mutatja a Moldovai Köztársaság gazdasága. Miközben egyre gyakrabban tüntetnek a kormány ellen, az ország gázellátás szempontjából Oroszországtól függ, a szakadár Transznisztria és a gagauz autonóm régió egyre nyíltabban tekint Moszkva felé. A szakértő szerint Putyin kész „a zavarosban halászni”, amihez jó terep lehet Moldova.
2022. szeptember 25., 19:242022. szeptember 25., 19:24
2022. szeptember 26., 01:272022. szeptember 26., 01:27
Az államfő és a kormány lemondását követelték vasárnap Chișinăuban, ahol a szervezők szerint több tízezren elsősorban az üzemanyagárak növekedése miatt vonultak az utcára. Az oroszbarátnak tartott ellenzéki Șor Párt által egy hét leforgása alatt másodszorra szervezett demonstráción a magas infláció miatt is bírálták Maia Sandu elnököt, de azt is számonkérték rajta, hogy nem sikerült a Moldovai Köztársaság számára előnyösebb gázárat kialkudnia Oroszországgal.
Moldova jelentős gazdasági nehézségekkel küzd: az ötvenszázalékos emelkedést követően szeptemberben újabb huszonkilenc százalékkal nőtt az energiahordozók ára. „A Moldovai Köztársaság a hatóságok miatt a klinikai halál állapotában van” – jelentette ki Dinu Turcanu, az ellenzéki Șor Párt politikusa. Az országban az infláció harmincöt százalékosra emelkedett, miközben a gazdaság a bénulás jeleit mutatja. A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint egyes elemzők orosz gázcsapdaként jellemzik a kialakult helyzetet. A pénzromlást elsősorban az áram- és gázárak emelkedése okozza, de az élelmiszerek már tavaly óta drágulnak. Augusztusban csaknem negyven százalékkal voltak drágábbak az élelmiszerek, mint egy évvel ezelőtt.
Dulakodtak is a tüntetők a rendfenntartókkal
Fotó: Șor Párt/Facebook
A moldovai gazdaság túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű. Az ágazat az elmúlt fél évezred legsúlyosabb szárazsága miatt idén várhatóan csaknem húsz százalékkal teljesít gyengébben, miközben a GDP közel negyedét a mezőgazdaság állítja elő. Miután tavasszal Chișinău és Kijev elnyerte az EU-tagjelölti státust, Oroszország teljesen leállította a Moldovából érkező gyümölcsimportot, miközben a moldovai alma- és szőlőexport kilencvenöt százaléka az orosz piacra irányult. Bár tavaly először kapott gázt Romániából, illetve Lengyelországból, Moldova továbbra is az Oroszországból importált gáztól függ, ráadásul komoly tartozásai vannak a Gazprommal szemben. A volt szovjet tagköztársaság energiafogyasztásának nagy részét a transznisztriai szeparatista régióból fedezi, ahol egy hatalmas hőerőmű állít elő energiát orosz gáz elégetésével. Jelenleg nincs biztosíték arra, hogy a moldovaiak télen nem maradnak hidegen és sötétben – írja cikkében a Mediafax.
Fotó: Șor Párt/Facebook
Cosmin Popa Oroszország-szakértő, a bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézet kutatója szerint Vlagyimir Putyin az ukrajnai orosz háborús kudarcok után, kétségbeesésében kész „a zavarosban halászni”, amihez jó terep lehet Moldova. „Chișinău rendkívül óvatos, igyekszik nem provokálni Oroszországot a sajátos helyzete miatt. Ugyanakkor a Chișinău és Tiraszpol közötti status quo megtartását célzó felfogást az új politikai és katonai körülményeknek megfelelően kellene frissíteni” – fogalmazott a szakértő. Szerinte abban az esetben, ha Tiraszpol a Chișinău által elfogadható feltételekkel akarja rendezni státusát, első lépésként távozásra kellene kérnie a Transznisztriában békefenntartókként jelen lévő orosz csapatokat.
Sátortábort is felvertek a kormányellenes, oroszpárti demonstrálók
Fotó: Șor Párt/Facebook
A kutató arra emlékeztetett, hogy még az örmény hatóságok is elismerték Oroszország kudarcát az Azerbajdzsán és Örményország közötti béke biztosítójaként. Popa úgy véli, amennyiben nem változik a chișinăui álláspont Transznisztria kapcsán, Oroszország és moldovai képviselői tovább fogják gyengíteni a Maia Sandu nevével fémjelzett hatalmat. A szakértő szerint gazdasági alapú tiltakozások szítása, de a gagauz szeparatista törekvések kiélezése is azt a célt szolgálná, hogy újrainduljon a közvetlen párbeszéd a Moldovai Köztársaság és Oroszország között.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
Drón csapódott be egy lakóépületbe Wyryki településen, Kelet-Lengyelországban, de senki sem sérült meg – jelentette a Polsat News magán televíziós csatorna a helyi rendőrségre hivatkozva.
Európa harcban áll egy egységes és békében élő, szabad és független kontinensért – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.
A londoni rendőrséghez érkezett bejelentés alapján sikerült megakadályozni egy kárpátaljai iskola ellen tervezett fegyveres támadást.
Halíl al-Hajja, a Hamász emigrációban élő gázai vezetője, egyúttal főtárgyalója az Izraellel katari közvetítéssel folyó tárgyalásokon, túlélte Izrael keddi dohai, célzott rakétatámadását, a fia és stábjának vezetője azonban életét vesztette.
A lengyel hadsereg szerdán kora reggel közölte, hogy lelőtt néhány drónt, amelyek megsértették légterét az oroszok szomszédos Ukrajna elleni támadása során.
A francia elnök, Emmanuel Macron kedden a védelmi minisztert, Sébastien Lecornu-t nevezte ki miniszterelnökké – közölte az Elysée-palota.
szóljon hozzá!