Maia Sandu államfő távozását, új választásokat követelnek a Chișinăuban demonstráló tüntetők
Fotó: Șor Párt/Facebook
A bénulás jeleit mutatja a Moldovai Köztársaság gazdasága. Miközben egyre gyakrabban tüntetnek a kormány ellen, az ország gázellátás szempontjából Oroszországtól függ, a szakadár Transznisztria és a gagauz autonóm régió egyre nyíltabban tekint Moszkva felé. A szakértő szerint Putyin kész „a zavarosban halászni”, amihez jó terep lehet Moldova.
2022. szeptember 25., 19:242022. szeptember 25., 19:24
2022. szeptember 26., 01:272022. szeptember 26., 01:27
Az államfő és a kormány lemondását követelték vasárnap Chișinăuban, ahol a szervezők szerint több tízezren elsősorban az üzemanyagárak növekedése miatt vonultak az utcára. Az oroszbarátnak tartott ellenzéki Șor Párt által egy hét leforgása alatt másodszorra szervezett demonstráción a magas infláció miatt is bírálták Maia Sandu elnököt, de azt is számonkérték rajta, hogy nem sikerült a Moldovai Köztársaság számára előnyösebb gázárat kialkudnia Oroszországgal.
Moldova jelentős gazdasági nehézségekkel küzd: az ötvenszázalékos emelkedést követően szeptemberben újabb huszonkilenc százalékkal nőtt az energiahordozók ára. „A Moldovai Köztársaság a hatóságok miatt a klinikai halál állapotában van” – jelentette ki Dinu Turcanu, az ellenzéki Șor Párt politikusa. Az országban az infláció harmincöt százalékosra emelkedett, miközben a gazdaság a bénulás jeleit mutatja. A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint egyes elemzők orosz gázcsapdaként jellemzik a kialakult helyzetet. A pénzromlást elsősorban az áram- és gázárak emelkedése okozza, de az élelmiszerek már tavaly óta drágulnak. Augusztusban csaknem negyven százalékkal voltak drágábbak az élelmiszerek, mint egy évvel ezelőtt.
Dulakodtak is a tüntetők a rendfenntartókkal
Fotó: Șor Párt/Facebook
A moldovai gazdaság túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű. Az ágazat az elmúlt fél évezred legsúlyosabb szárazsága miatt idén várhatóan csaknem húsz százalékkal teljesít gyengébben, miközben a GDP közel negyedét a mezőgazdaság állítja elő. Miután tavasszal Chișinău és Kijev elnyerte az EU-tagjelölti státust, Oroszország teljesen leállította a Moldovából érkező gyümölcsimportot, miközben a moldovai alma- és szőlőexport kilencvenöt százaléka az orosz piacra irányult. Bár tavaly először kapott gázt Romániából, illetve Lengyelországból, Moldova továbbra is az Oroszországból importált gáztól függ, ráadásul komoly tartozásai vannak a Gazprommal szemben. A volt szovjet tagköztársaság energiafogyasztásának nagy részét a transznisztriai szeparatista régióból fedezi, ahol egy hatalmas hőerőmű állít elő energiát orosz gáz elégetésével. Jelenleg nincs biztosíték arra, hogy a moldovaiak télen nem maradnak hidegen és sötétben – írja cikkében a Mediafax.
Fotó: Șor Párt/Facebook
Cosmin Popa Oroszország-szakértő, a bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézet kutatója szerint Vlagyimir Putyin az ukrajnai orosz háborús kudarcok után, kétségbeesésében kész „a zavarosban halászni”, amihez jó terep lehet Moldova. „Chișinău rendkívül óvatos, igyekszik nem provokálni Oroszországot a sajátos helyzete miatt. Ugyanakkor a Chișinău és Tiraszpol közötti status quo megtartását célzó felfogást az új politikai és katonai körülményeknek megfelelően kellene frissíteni” – fogalmazott a szakértő. Szerinte abban az esetben, ha Tiraszpol a Chișinău által elfogadható feltételekkel akarja rendezni státusát, első lépésként távozásra kellene kérnie a Transznisztriában békefenntartókként jelen lévő orosz csapatokat.
Sátortábort is felvertek a kormányellenes, oroszpárti demonstrálók
Fotó: Șor Párt/Facebook
A kutató arra emlékeztetett, hogy még az örmény hatóságok is elismerték Oroszország kudarcát az Azerbajdzsán és Örményország közötti béke biztosítójaként. Popa úgy véli, amennyiben nem változik a chișinăui álláspont Transznisztria kapcsán, Oroszország és moldovai képviselői tovább fogják gyengíteni a Maia Sandu nevével fémjelzett hatalmat. A szakértő szerint gazdasági alapú tiltakozások szítása, de a gagauz szeparatista törekvések kiélezése is azt a célt szolgálná, hogy újrainduljon a közvetlen párbeszéd a Moldovai Köztársaság és Oroszország között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!