2012. szeptember 13., 12:572012. szeptember 13., 12:57
Répás Zsuzsanna elmondta: régi igazságtalanságot és méltánytalanságot orvosoltak, teljesítve a határon túli magyarok kívánságát.
Kiemelte: igazságtalan gyakorlat alakult ki 2007 óta. Azok, akik határon túli, anyanyelvű középiskolában tanultak, és az államnyelvből érettségit tettek, semmilyen többletpontot nem kaptak a magyarországi felvételi eljárás során, és nem számítottak tanulmányaik nyelvvizsgának sem. Ugyanakkor a magyar állam „kvázi preferálta” azokat, akik többségi nyelvű gimnáziumba jártak, az ő esetükben ugyanis járt többletpont. A döntésnek nagyon pozitív a visszhangja, határon túl „megelégedettséggel és megnyugvással” fogadták az érintettek a módosítást – tette hozzá.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kifejtette: a módosítás értelmében azoknak, akik odakint magyar tannyelvű iskolában tanulnak, de leteszik az érettségit az adott ország nyelvén, a vizsga középfokú nyelvvizsgának minősül, és jár érte a 28 pont többlet a jelenlegi rendszer szerint. Ha pedig közismereti tárgyat az adott ország hivatalos nyelvén tanultak legalább két éven át, azt egyenértékűnek tekintik a felsőfokú nyelvvizsgával, és ezért 40 pont többlet jár majd.
Az oktatási államtitkár hozzátette: a rendelkezés 2013-tól, a keresztféléves eljárástól már érvényes lesz, és „ezres nagyságrendű diákot érint”.
Hoffmann Rózsa azt mondta: a kormány döntése azt segíti, hogy az érintettek a magyarországi diákokkal azonos feltételekkel kerülhessenek be felsőoktatási intézményekbe. Emellett ösztönözhetik a külhoni magyarokat arra is, hogy magyar tanítási nyelvű középiskolát válasszanak.
Kiemelte: a külhoni magyaroknak nincsenek igazán jó lehetőségeik a továbbtanulásra, ezért „nekünk, itthoni magyaroknak az otthoni magyarokat segítenünk kell”, hogy minél többen diplomához jussanak, és lehetőleg utána a saját szülőföldjüket gyarapítsák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok