2010. szeptember 20., 15:112010. szeptember 20., 15:11
Hozzátette: továbbra is cél az, hogy 2013-ig minden európai lakos rendelkezzen legalább alapvető – nem feltétlenül szélessávú – internetkapcsolattal.
A bizottság adatai szerint ez év elején uniós átlagban a háztartások 24 százaléka rendelkezett szélessávú hozzáféréssel. Bulgáriában és Romániában 13, Dániában és Hollandiában 37 százalékos volt a lefedettség, ez a két szélső érték.
Európa jelenleg világelső a széles sáv átlagos elterjedtsége terén – állapította meg a bizottság –, de a hálózatokat tovább kell fejleszteni és korszerűsíteni. Az európaiaknak például jelenleg mindössze 1 százaléka rendelkezik nagy sebességű közvetlen otthoni üvegszálas kapcsolattal, miközben ugyanez az arány Japánban 12 százalék, Dél-Koreában pedig 15.
„A gyors, szélessávú hozzáférés jelenti Európa fellendüléséhez és a jóléthez szükséges digitális oxigént” – fogalmazott Kroes, bejelentve, hogy a bizottság ennek érdekében három új intézkedést fogadott el.
Utóbbiak közé tartozik egy ajánlás, amely megfelelő egyensúlyt biztosít a beruházások ösztönzése és a verseny megőrzése között a szolgáltatók számára. Egy olyan javaslat, amely a vezeték nélküli szélessávú hozzáférések számára biztosít rádióspektrumot, valamint egy közlemény arról, miként ösztönözhetők a leghatékonyabban a gyors hálózatokba fektetendő állami- és magánberuházások.
A bizottság már 2013-ra elegendő rádióspektrumot biztosítana a vezeték nélküli széles sáv céljára. Addig ugyanis jelentős frekvenciamennyiség szabadul fel a televíziók digitális áttérésének köszönhetően, bár abból az érintetteknek nem csupán az internettel kapcsolatos céljaik vannak, hanem a közlekedéssel, a környezetvédelemmel, a televíziózással és a távközléssel kapcsolatosak is.
Kroesék arra is felkérték az uniós tagállamokat, hogy a széles sávval összefüggésben készítsenek konkrét végrehajtási intézkedéseket tartalmazó terveket a gyors hálózatok kiépítésére. Iránymutatásokat ad Brüsszel a beruházási költségek csökkentésére vonatkozóan, valamint bemutatja, hogy a tagországok az uniós alapok jobb felhasználásával hogyan támogathatják a szélessávú beruházásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Látogatottsági adatok