2010. szeptember 20., 15:112010. szeptember 20., 15:11
Hozzátette: továbbra is cél az, hogy 2013-ig minden európai lakos rendelkezzen legalább alapvető – nem feltétlenül szélessávú – internetkapcsolattal.
A bizottság adatai szerint ez év elején uniós átlagban a háztartások 24 százaléka rendelkezett szélessávú hozzáféréssel. Bulgáriában és Romániában 13, Dániában és Hollandiában 37 százalékos volt a lefedettség, ez a két szélső érték.
Európa jelenleg világelső a széles sáv átlagos elterjedtsége terén – állapította meg a bizottság –, de a hálózatokat tovább kell fejleszteni és korszerűsíteni. Az európaiaknak például jelenleg mindössze 1 százaléka rendelkezik nagy sebességű közvetlen otthoni üvegszálas kapcsolattal, miközben ugyanez az arány Japánban 12 százalék, Dél-Koreában pedig 15.
„A gyors, szélessávú hozzáférés jelenti Európa fellendüléséhez és a jóléthez szükséges digitális oxigént” – fogalmazott Kroes, bejelentve, hogy a bizottság ennek érdekében három új intézkedést fogadott el.
Utóbbiak közé tartozik egy ajánlás, amely megfelelő egyensúlyt biztosít a beruházások ösztönzése és a verseny megőrzése között a szolgáltatók számára. Egy olyan javaslat, amely a vezeték nélküli szélessávú hozzáférések számára biztosít rádióspektrumot, valamint egy közlemény arról, miként ösztönözhetők a leghatékonyabban a gyors hálózatokba fektetendő állami- és magánberuházások.
A bizottság már 2013-ra elegendő rádióspektrumot biztosítana a vezeték nélküli széles sáv céljára. Addig ugyanis jelentős frekvenciamennyiség szabadul fel a televíziók digitális áttérésének köszönhetően, bár abból az érintetteknek nem csupán az internettel kapcsolatos céljaik vannak, hanem a közlekedéssel, a környezetvédelemmel, a televíziózással és a távközléssel kapcsolatosak is.
Kroesék arra is felkérték az uniós tagállamokat, hogy a széles sávval összefüggésben készítsenek konkrét végrehajtási intézkedéseket tartalmazó terveket a gyors hálózatok kiépítésére. Iránymutatásokat ad Brüsszel a beruházási költségek csökkentésére vonatkozóan, valamint bemutatja, hogy a tagországok az uniós alapok jobb felhasználásával hogyan támogathatják a szélessávú beruházásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Látogatottsági adatok